Kiss me? -YoonKook FF.-

1/2

Reggel barátom szuszogására keltem. Aranyos mit ne mondjak. Tudtam hogy valami nincs vele rendben. Éreztem. De majd elmondja ha szeretné. Jungkook kezdett mellettem ásítozni.
-Jó reggelt-mondtam, majd elmosolyodtam.
-Jó reggelt-mondta, majd felállt az ágyról. -Ma készülök bejelenteni.
-Na, hogy kívánod?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem tudom. Meglátjuk.-mondta Jungkook. Én is így voltam vele.
-Hm. Jungkook? Lehet egy kérdésem?-néztem barátomra aki csak bólogatott. -Felveszel ma egy inget?-kérdeztem tőle.
-Minek?-nézett rám értetlenül.
-Mert nagyon jól nézel ki benne-mondtam mire elmosolyodott.
-Ha ennyire tetszik a látvány...-mondta, majd elsétált a szekrényhez, és pólóját ledobva vett fel egy random inget.
-De azért ne egy melegítőbe-mondtam, mire barátom kivett egy farmert és azt is felvette. -Kurva jól nézel ki-mondtam csodálkozva.
-Ezt eddig is tudtam-nevetett.
-Na persze-mondtam, majd Kook le indult, én pedig utánna siettem.
-Jó reggelt-mondtuk egyszerre Kook anyukájának.
-Áhh fiúk jó reggelt. Fontos bejelenteni valóm van! Úgy gondoltam, ha nektek van kedvetek, elmehetünk valahova, hogy mi is össze rázódjunk Yoongival!-mondta izgatottan az anyja, mire én csak mosolyogva bólogattam.
-Én szívesen megyek-helyeseltem.
-Én is-mondta Kook, mire az anyja egy amolyan levakarhatatlan mosollyal díjazta.
-Akkor holnap indulnánk.-mondta az anyja boldogan.
-Rendben. Mi a reggeli?-kérdezte Kook.
-Szerintem ti 11kor nem akartok reggelizni-mondta Kook anyja nevetve. Nagyon pozitív nő.
-Néha szoktunk akkor-csimapazkodtam rá hátulról barátomnak.
-De most nincs itt az idő.-mondta mosolyogva Kook anyja. -Egyébként is. Ha szeretnénk ehetünk most.-mondta.
-Akkor együnk!-mondta barátom, mire leültünk, Jungkook anyja pedig megtarített gyorsan és adott nekünk ételt.
-Nagyon finom-Voltam az első aki megszólalt. Mindig finomat főz.
-Köszönöm Yoongi.-mosolygott az anyja.

Mikor aztán megettük Jungkook elköszönés nélkül felrángatott a szobába.
-Mit szeretnél?-kérdeztem, Kook viszont inkább ráhajolt ajkaimnak, majd lefeküdt az ágyra, aztán magára húzott. Pólomat levettem, észre se véve hogy az ajtót nem zártuk kulcsra. Jungkook éppen övem kapcsolta volna ki, ha nem rontanak be az ajtón.
-Fiúk--- -Jungkook anyja lépett be, majd szava el is állt.
-Anya, igaz nincs mit megmagyarázni, de ez nem az aminek látszik-próbálta Kook menteni a menthetetlent.
-Én... TUDTAM-kezdett el öröm táncot járni a szoba közepén. Pólom vissza véve néztem barátomra majd az anyjára.
-Akkor... nem haragszik?-néztem rá.
-Ezt beszéltem Jeongguk apjával. Tudtam hogy együtt vagytok. Olyan feltűnő-mondta mosolyogva az anyja, mire én csak oda mentem és kezem újra nyújtottam.
-Akkor had mutatkozzak be a fia barátjaként-mosolyogtam rá, mire egy levakarhatatlan mosollyal kezet ráztunk. Vissza fordultam Jungkookhoz, aki nyakamba ugrott, és megcsókolt.
-Attól féltem az lesz mint veled-magyarázta.
-Miért mi volt Yoongival?-nézett ránk az anyja.
-Elmondtuk a szüleimnek hogy együtt vagyunk. Ők pedig kidobtak otthonról-mondtam egy mogyoróhéjban összefoglalva.
-De akkor most mi lesz veled és a családoddal?-kérdezte aggódva.
-Jungkook a családom-néztem barátomra. Az anyja nagyon boldognak látszott. Látszott rajta hogy tényleg elfogad minket.
-Legalább szeretitek egymást. Mikor lesz az esküvő?-poénkodta el nevetve a végét, mire barátommal nevetésbe törtünk ki.
-Azzal még várhatunk kicsit-mondtam mire Jungkook anyja mosolyogva az ajtó felé sétált.
-Folytassátok amit megzavartam.-mondta, majd becsukta az ajtót.
-Mostmár hagyjuk-mondta Kook.
-Aranyos anyád van-mondtam. Ezt eddig is így gondoltam.
-Nagyon szeretem-mondta Jungkook mosolyogva.

[Sajnálom hogy ennyit késtem. Mi a véleményetek?]