Kiss me? -YoonKook FF.-

6/2(prn)

Nevetve csesztettük egymást szobámban. Ezekért a gyerekes pillanatokért élek.

-Sugaaa-nevetett miközben végig nyaltam nyaka szélén -Undorító vagy!-nevetett tovább, ami engem is a nevetésre kényszerített.

-Mit szeretnél baby?-nevettem nyakhajlatába. A jelenlegi szituációnk a következő; Jungkook az ágyon ül, miközben én ölébe foglalok helyet.

-Elakarom már mondani a mamának a nagy hírt!-nézett rám kezeit pedig fenekemre vezette.

-Hogy terhes vagy?-nevettem mire csak megütötte mellkhasam.

-Azt hogy eljegyeztél!-mondta Kook, mire csak megcsókoltam barátom.

-Akkor mire vársz?!-nevettem barátomra.

-Holnap amikor lemegyünk reggelizni akkor szeretném. Hiszen észre fogják venni a gyűrűm-mosolyodott el.

Belebújtam mellkhasába, és az utolsó amire emlékszem hogy Jungkook simogatott.

●●●●

Amint felkeltem észre vettem hogy az én szerelmem még mindig alszik. Ránéztem a telefonomra mely 8órát mutatott. Gondoltam felébresztem.

-Jungkookie-szóltam barátomnak aki egy kisebb morgás kíséretében kezeit fenekemre csúsztatta. -Kelj fel. Menjünk reggelizni-puszilgattam barátom arcát.

-Uhm... jó reggelt-simított bele hajamba.

-Jó reggelt kincsem. Szólj a nagy szüleidnek hogy reggelizzünk-csókoltam bele nyakaba, amit egy sóhajjal díjjazott.

Kimentünk a szobákból, és barátom a nagyszülei, míg én a szülei szobája felé mentem.

Amint a kis csapat összegyűlt, a többiek leültek valahova, Jungkookot pedig vissza rántottam.

-Viselkedhetek veled... kicsit feltűnőbben?-néztem barátom szemeibe.

-Persze!-mosolygott rám, majd a homlokomra adott egy puszit

-Akkor gyere-mondtam neki majd leültünk a kiválasztott asztalhoz.

A szülők már hoztak reggelit, így mi csak válogattunk. Néha elnevetgéltünk Kookieval, sőt, egy homlok puszit is adott. És ekkor...

-Jeongguk mi az a gyűrű rajtad?-kérdezte a mamája, mire Kook megrántotta a vállát.

-Hozzá megyek szívem választottjához.-mosolygott, de látszott rajta hogy kicsit stresszel.

-Oh és mikor mutatod már be?-néz rá a papája.

-Az igazság...-karol át vőlegényem -Hogy itt van-mosolygott rám, és rápuszilt arcomra.

-Ki?-nézett a mamája rá. Most nem tudok arra az öreganyóra haragudni. Annyira elnyomja őt a homofóbia.

-Min Yoongi. A világ legcsodálatosabb embere-mosolygott rám Kook, majd egy apró puszit adott a számra.

-Undorító!-háborodott fel az öregapó.

-A szerelem nem undorító Apa!-szólt rá Kook anyja az öregre.

-Ez nem szerelem!-mondta az öreg nő miközben felállt a székről.

Jungkook a karjaim közé bújt én pedig belepusziltam tincseibe.

-Ha nem tetszik el lehet húzni öregem-néztem undorodva a legidősebb férfire. Kookie elnevette magát picit, és mégjobban szorítottam magamhoz. -Szeretjük egymást, elvagyunk jegyezve, szóval bye bye! Ha nem tetszik arra van az ajtó-osztottam tovább