Kiss me? -YoonKook FF.-

10/1

Yoongi POV.
-Drágám, már vagy két órája a városban vagyunk, nem mehetnénk haza?-beszéltem páromhoz, aki épp most jött ki a próba fülkéből.
-Ezt még megvesszük és mehetünk jó?-nézett rám mosolyogva, mire felálltam ülő helyzetemből, majd ujjainkat össze kulcsolva mentünk kifizetni a pólot. Fizettem, majd mentünk is vissza.
-Szóval... mit veszel ma fel a vacsoránkhoz?-néztem rá. Megbeszéltük hogy elmegyünk vacsorázni este.
-Hm... vettünk egy tök jó fehér polót, meg egy timberland cipőt. Szerintem fekete pulcsi, meg nadrág, és fehér poló és timberland cipő-mondta izgatottan.
-Drágába kerülsz te nekem-magyaráztam barátomnak, aki nevetve elővette a kulcsot, majd beléptünk a házba.
-Megjöttünk!-kiabálta Kook mire az anyja jött ki a konyhából.
-Látom Jeongguk vásárolt-mondta majd elnevette magát. Hát igen, a barátom vásárolt.
-Nézd anya, megyünk ma Yoongival vacsorázni, mert láttunk egy nagyon jó éttermet, és van néhány dolog amit meg akarunk tárgyalni. Szóval ha nem baj akkor ma elmegyünk-mondta Kookie, mire az anyja csak mosolyogva ránk nézett.
-Dehogy baj. Csak aztán vigyázz Yoongi számlájára-mondta nevetve az anyja.
-Miből gondolod hogy ő fizet?-nézett mosolyogva barátom anyjára.
-Abból, hogy ezt is ő fizette neked-nevetett az anyja.
-Igaz. De most felmegyünk, szia-köszönt el Kook szülőjétől.
-Sziasztok-kiabált utánnunk az anyja, Kook pedig belépett velem a szobába.
-Én addig pihenek, ameddig nem teszünk semmit.-mondtam, majd lefeküdtem barátom ágyára.
-Nem akarsz inkább valamit keresni, amit feltudsz venni?-kérdezte, mire én csak felálltam, és megráztam fejem.
-Mindegy mibe vagyok nem? A lényeg hogy te legyél mellettem-mondtam miközben mosolyogva átöleltem párom.
-Ez aranyos volt-mondta Kook, majd ráhajolt ajkaimra. Az ajtó hirtelen kinyitódott mire elugrottam édes csókunkból.
-Fiúk, melyik jobb? Csoki vagy eper?-nézett ránk barátom anyja.
-Anya... megijesztettél-mondta Kook -Szerintem az eper. A csokut nem szeretem annyira-magyarázta barátom.
-Mit tett veled Yoongi?-nevetett barátom anyja, majd itt is hagyott minket.
-Folytathatjuk-mondta, majd újra megcsókolt. Ahogy elváltunk csak mosolyogtunk egymásra. Körölbelül öt perc múlva úgy döntöttünk hogy lefekszünk egy kicsit, és nézünk valamit.

-Ne stresszelj kincsem-csókolgattam barátom nyakát,aki a vacsora miatt stresszel.
-Próbálok-mondta, ahogy az utolsó gombot próbálta bekapcsolni ingén. Végül egy elegánsabb ruhát választott.
-Segítek-mondtam, majd bekapcsoltam gombját. -Induljunk-mondtam, majd megcsókoltam és lementünk.
-Anya, apa! Akkor elmentünk, sziasztok!-kiabált Kook.
-Sziasztok-kiabáltak nekünk vissza, majd kiléptünk az ajtón. Miután elhagytuk a házat ujjainkat össze kulcsolva sétáltunk tovább. Nem volt meleg, de hideg se aznap este. Szép kivilágított utcák. Aztán egy kis sétálás és ott vagy az étterem előtt.
-Csodás hely-jegyezte meg barátom, mire én csak bólogattam. Folytattuk az étlap nézegetését, majd leadtuk a rendelést. Mellé kettő darab rosét is rendeltünk, majd azzal koccintottunk.
-Ránk
-Ránk-helyeselt barátom, majd bele kortyoltunk.
-Baba... beszélgessünk. Hogy szeretnél bemutatni mint a barátod?-néztem barátomra, aki vállat vonva a borával kezdett el játszani. -Nem lehetünk itt tétlenül. Nen szeretnélek siettetni. De ha legalább holnap utánig nem mondod el... elmegyek. Tudom kicsim, nehéz. De itt vagyok neked-mondtam barátomnak aki könnyeivel küzködve borozott.
-Megpróbalom-rá mosolyogtam barátomra, majd megsimogattam arcát. Olyan 10perc múlva a rendelésünk is kihozták, és elkezdtünk enni.

Mikor befejeztük a vacsorát, fizettem, majd elindultunk Jungkookék felé. Ahogy közel értünk a házhoz, el engedtük egymás kezét, majd beléptünk az apró házba.
-Sziasztok fiúk!-lépett elő Jungkook anyukája, majd két talat nyújtott nekünk.
-Oh, sütemény.- néztem a tányérra. -Köszönöm-illedelmesen meghajoltam, majd elvettem Jungkookkal együtt.
-De mi most megyünk fel-mondta Jungkook, én közben már a tortát ettem.
-Finom-válaszoltam mosolyogva, mire Jungkook anyja elkezdett nevetni.
-Akkor mi most megyünk. Gyere drá.. Suga-mondta Jungkook elakadva, majd karon ragadt. Leültem mosolyogva az ágyra.
-Majdnem kimondtad.-mosolyogtam rá.
-De nem mondtam ki.-nézett rám.
-De majdnem-mondtam.
-De nem-nézett mérgesebben.
-Naa Kookie-mondtam, majd felállva az ágyról átöleltem barátom homlokunk pedig egymásénak döntöttük.
-De az csak majdnem-mondta, majd mosolyogva megcsókoltuk egymást. Romantikus pillanatunk Jungkook zavarta meg. Elkezdett köhögni.
-Nem kapok levegőt-hajtogatta barátom.
-Kincsem, lélegezz nagyokat-mondtam, miközben barátom hátát ütögettem.
-Suga....-ez volt Jungkook utolsó szava mielőtt elájult.

Ott ültem Jungkoom mellett és vártam hogy felébredjen. Párom elkezdett mozgolódni, mire én boldogan felé néztem.
-Jól vagy Kookie?-kèrdeztem, mire egy picit feljebb csúszott és bólintott.
-Mi történt?-kérdezte.
-Elájultál. Megütötted magad?-kérdeztem, mire csak megrázta fejét.
-Gyere ide-mondta, majd behúzott maga mellé.
-Szeretlek picim-mondtam, miközben barátom hasát simogattam.
-Én is szeretlek-mondta, majd rádöntötte fejét mellkhasomra.
-Mi volt a baj?-kérdeztem, mire megrázta fejét.
-Nem tudom. Hirtelen nem kaptam levegőt.-magyarázta.
-Pihenj kincsem-mondtam, majd bele puszilva tincseibe hajtotta álomra fejét.