Kiss me? -YoonKook FF.-

¤6/1¤

Körülbelü fél óra múlva Jimin is eltávozott, és ahogy kilépett az ajtón neki estem Kook ajkainak. Eltolt magától, mire én értetlenül néztem rá.
-Elment a kedvem...-mondta Jungkook. Átöltem Kookot, majd bele pusziltam hajába.
-Akkor beszélgessünk-tettem fel, mire Jungkook csak bólintott.
-Akkor lenne egy kérdésem.-mondta Jungkook mire érdeklődően rá néztem. -Mi van köztünk?-kérdezte. Mondanám hogy együtt vagyunk, de még olyat se csináltunk ami azt mutatná hogy együtt vagyunk. Bár amit tegnap leműveltünk...
-Nem tudom...-vallottam be az igazat. Nem tudom mit mondjak. Jungkook lehajtotta fejét, majd közelebb bújt hozzám.
-Akkor máshogy kérdezem-mondta majd újra rám nézett -Viccesen fog hangzani- magyarázta-Dugtunk, vagy szeretkeztünk?-nézett rám. Szemeimből próbált valamit kiszedni.
-Szeretkeztünk-vágtam rá.
-Akkor szeretsz-mondta.
-Persze hogy szeretlek-simítottam végig arc élén.
-Akkor? Miért nem tudod mi van köztünk?-nézett rám Kook. Igaza lehet, szeretjük egymást, de nem tudom mi van köztünk, milyen ember vagyok?
-Szeretlek. Soha nem akarlak elveszíteni-esett ki a számon, majd csókoltam meg barátom. Na akkor be is kéne valamikor ezt jelenteni a fiúknak. Azt tudom hogy Taehyungnak szarul fog esni. De nem tehetek róla.
-Szeretlek-bújt Jungkook a mellkhasomba, majd ült be az ölembe.
-Gyere, menjünk fel-felkaptam Kookot, majd felvittem a szobánkba. Leraktam az ágyra, majd befeküdtem mellé. Igaz most keltünk, de már reggel akciót akartunk indítani, szóval nem lennénk olyan fáradtak. Viszont mindenkinek kijár a pihenés. Szóval befeküdtem mellé, majd átöleltem. Jungkook megfordult, majd mellkhasomba temette fejét, és úgy eludtunk vissza. Túl sokat alszunk.

A telefonom csörgésére keltem fel, majd vettem is fel a telefont, amiben Namjoon reggeli mély hangja volt hallatszódó, pedig Jin telefonjâról jött a hívás.
-Suga. Ez az egész tánc csapatos dolog értelmetlen... ahogy látom, senkise táncol, csak alszik és zabàl-magyarázta Jin a kagyló másik oldaláról. Az az együtt alszanak Namjoonnal.
-Szerintem is. Bár annyira nem, nekem tetszik-Mondtam miközben Jungkookra néztem, majd belesimítottam hajába.
-Jó neked... De én megyek, ezek itt éhesek és nem akarom semelyiket konyhàban látni-Mondta Jin.
-Rendben, akkor szia Jin
-Szia Suga-Köszönt el, majd lerakta a telefont. Jungkook kezdett mozgolódni, mire én belepusziltam tincseibe.
-Jó reggelt kicsim-susmotoltam, mirre csak kinyitotta szemeit, majd felült mellém az ágyban.
-Jó reggelt-mondta majd rádőlt vállamra. Istenem de édes. Viszont megint úgy van ahogy nem szeretem látni.
-Vegyél fel valamit, és csinálj valamit a hajaddal, vagy megbànja az a formás feneked.-mondtam, mire elpirult, és néhány ruha darabbal bement a fürdőbe. Én addig végig futottam az instán, majd mikor Jungkook végzett megöleltem hátulról. Belepusziltam nyakhajlatába, majd rá raktam fejem vállára.
-Hogy van az én gyönyörűm?-susmotoltam Jungkook füléhez, amitől kicsit megremegett, majd megfordult.
-Én csodásan. És te?-adott egy apró csókot.
-Élek.-mondtam, majd kicsit eltoltam magamtól. -Ugye tudod hogy egyszer a srácoknak is be kell jelenteni?-néztem rá. Jungkook lehajtotta  a fejét, majd bólintott. -Jinen,Taen,és rajtam kívűl senkise tudja hogy meleg vagy.-mondtam, majd felemeltem fejét. Jungkook bele nézett szemeimbe, majd mosolyogva megcsókoltam. Közelebb húztam magamhoz a fiút, mire bele mosolygott csókunkba. Neki toltam a falnak, majd kezem feje mellé helyezve kezdtem el falni az előttem lévő fiú ajkait. Jungkook megint eltolt magától.
-Az visziont jobb kérdés anyámék higy fogják el fogadni.-mondta Kook lehajtott fejjel.
-A gyerekük vagy, el kell fogadniuk.-mondtam. Ezt mondom már 10éve magamnak, hiszen nem jutottam el addig, hogy elmondjam a szüleimnek.
-De mi van ha nem..?-Kook aggódóan nézett rám.
-Akkor baszhatják.-mondtam, majd előugrott a kép, hogy az én szüleim mennyire konzervatívak, és hogy lehet kibasznak otthonról.
-De Yoongi...-Nem hagytam befejezni, közbe kellett szólnom.
-Nézd. Felhívom Namjoont, és ha megengedi elmegyünk a szüleidhez, majd az enyémekhez. Vagy fordítva. Csak ketten-mosolyogtam rá, miközben még mindig támasztottam magam a feje mellett.
-Köszönöm-Kook átölelt, mire én belepusziltam tincsei közé. Idilli pillanat mint ne mondjak. Kihúztam farzsebemből a telefont, majd Namjoon számát tárcsáztam.
-Igen?-szólt bele Namjoon.
-Muszáj kettő hónapig itt lenni?-néztem le barátomra, aki gyermeki kíváncsisággal figyelte beszélgetésem.
-Felőlem azt csinálsz amit akarsz. Ez az egéss úgy is elvan cseszve. Ha mentek valahova vigyetek engem is, mert Jin felhízlal minket-nevetett Namjoon a telefonba, mire Jint hallottam, aki azt kiabálta "Hallottam ám".
-Akkor see you in Busan-nevettem
-See you-nevetett Namjoon is, majd leraktam a telefont.
-Köszönöm-ölelt magához szorosabban Jungkook, mire oda hajoltam a füléhez.
-Semmiség-suttogtam, majd a fiút felkapva nyomtam neki újra a falnak. Egymás ajkát téptük, és amilyen közel lehetett lenni annyira közel voltunk.

Amikor megvolt a kis "akciónk" heves szívveréssel dőltünk egymásnak a piros-fekete huzatos ágyon. Barátom hátát kezdtem simogatni, mire ő csak jobban belebújt mellkhasomba.
-Nagyon jól nézel ki-suttogtam a mâr majdnem elbóbiskoló fiúnak.
-Te is-mondta, majd álomra hajtotta fejét. Vártam ameddig egyenletes lesz a légzése, majd én is aludtam.

Egésznap alszunk.