4/2

341 30 1
                                    

Mosolyogva néztünk egymásra, miközben ágyamon feküdtünk. Aranyosnak tartottam-e, ahogy fogait csillogtatja? Hát persze. Baromi  cuki volt.
-Suga...-rázogatott meg barátom.
-Igen kincsem?-néztem rá.
-Lehet hamarosan elkéne menni ebédelni.-nézett az órára.
-De itt veled olyan jó-mosolyogtam rá. Elnevette magát majd felült az ágyon.
-De muszáj! Éhes vagyok! Szólok mamáéknak hogy megyünk enni-mosolygott rám, majd elindult az ajtó felé, en pedig még egyet rácsaptam a fenekére és én is mentem a szülőknek szólni.

A kiscsapat össze állt, és már egy étterembe lógattuk lábunkat várva az italra. Kicsit piszkáltam Kookiet hogy nem ihat még alkoholt, ő pedig azzal piszkált hogy nem tudom lerakni a cigit és egyszer elfogja rejteni. Elnevetgéltünk végülis. Egy-egy beszólásunkon még a szülők esetleg az öregek is nevettek.

Ekkor persze kihozták az italokat, és megint elkezdtük egymást piszkálni Kookkal. A borom számtalanszor akart kiborulni, de ezen csak nevettünk. Bár amikor néha néha közelebb kerültünk akkor az öregek fel tudtak volna robbani, viszont szerintem én több boldogságot adtam neki mostanában egy érintésemmel mint egész életükben ezek az öregek.

Ezek után az ételt is megkaptuk, amit normálisan megettünk. Néha egy egy poént elsütöttünk de minden a legnagyobb rendben ment valójában.

Amint ezzel is végeztünk haza indultunk, Jungkook pedig bejött velem az én szobámba.

-Mi lenne ha kicsit felforrósítanánk a hangulatot?-lökött barátom a falnak, és húzta végig fogait a nyakamon lévő vékony bőrön.

Kezeit levezette derekamra, és úgy csókolt tovább. Beharaptam alsó ajkaim engedélyt kérve, és így elmélyítettük csókunk. A kisebb levette pólonkat, és derekamnál fogva közelebb húzott, majd megszívta nyakam.

-Jungkook kérlek..-toltam el magamtól a fiút bele gondolva megint mit tennénk.

-Mi az?-nézett rám éretlenül. Kicsit eltoltam magamtól majd lehajtottam fejem.

-Nézd, én...-próbáltam megszólalni de a kisebb közbe vágott, és kezeit arcomra vezette.

-Yoongi, tudom hogy ez szerinted kiskorú megrontása. De nem az. Bele mentem ebbe az egészbe, itt egyedül én vagyok a hibás-mondta, majd ajkaimra csókolt.

Kezei megint csak derekamra csúsztak, de már nem löktem el. Inkább készségesen bújtam érintésébe, kezeim pedig nyaka köré vezettem.

-Szeretlek-mondta miközben homlokát enyémnek döntötte. Elmosolyodtam majd fejem barátom mellkhasába fúrtam.

Ekkor kopogtak de nem akartam elengedni barátom.

-Édes, engedj el-mondta barátom miközben egyre szaporábbak és türelmetlenebbek lettek a kopogások.

Elengedtem barátom, ő pedig az ajtóhoz ment. Az ajtót kinyitotta majd a mamája lépett be átadva egy szatyrot Jungkooknak.

Ne egy nagy szatyorra gondoljatok inkább egy kis szatyorra ami épp elfér az ember kezében.

-Nyisd ki!-mondta az öregnő, mire Jungkook kinyitotta.

A szatyorban pedig nem más volt mint egy....

Kiss me? -YoonKook FF.-Donde viven las historias. Descúbrelo ahora