Loki

39. Fejezet ~ Koronázás

/Elinor/

Négy nap telt el és én nem csináltam semmi különöset. Csak lézengtem a palota folyosóin, benéztem a könyvtárba, beszélgettem Friggával és Thorral, de az időm nagy részét Loki szobájában töltöttem. Bár eddig még nem töltöttünk sok időt együtt, mégis hiányzik. Hiányzik a pimasz mosolya, a kék szeme és igen, még a gúnyos viselkedése is. Szerencsére a nyüzsgő palota elterelte a figyelmemet Lokiról. Mindenki egyvalamire készült. A koronázásra. Holnap lesz Thor koronázása, már mindenki lázasan várja az eseményt, éppnen csak az ünnepelt nem. Amikor rákérdeztem, hogy mi a baj azt mindta: "Még nem állok késszen az uralkodásra." Szerintem ez hülyeség nála nem lehet jobb királya Asgardnak.
Lefekvés előtt, még elmentem sétálni egyet a kertbe, ahol találkoztam a leendő királlyal.
- Már most is, vagy csak holnaptól hívjalak felségnek? - mosolyogtam rá.
Thor felnevetett.
- Ráér holnaptól is.
- Ahogy parancsolod. - pukedliztem, majd lazábra vettem a figurát - Remélem a szertartás után csapunk egy hatalmas bulit.
- Lesz még egy unalmas vacsora, de utánna addig ünnepelünk engem, ameddig akarom, elvégre én leszek a király. - kacsintott.
- Lefogadom, hogy akkora buli lesz, amekkorát Asgard még nem látott. - nevettem el magam.
- Az nehéz lesz, - gondolkodott el - de nem lehetetlen!
- Végre újra jó kedved van. - jelentettem ki - Miért nem örülsz a koronázásodnak?
- Mandtam már, hogy...
- Ezt, már hallottam, de mi a tényleges probléma? - kérdeztem.
- Tudod, amikor száműzetésben voltam a Földön megismerkedtem egy lánnyal, Jane Fosterrel. Ő egy nagyon szép és okos lány, egy lenyűgöző tudós. Kitartó és persze makacs, ha valamit elkezd, addig nem nyugszik, amíg rá nem jön a megoldásra.
Mosolyogva hallgattam Thort, ahogy a lányról beszél.
- Biztos nagyon kedves lehet. - jegyeztem meg.
- Igen, az. - felete.
- És mikor találkoztál vele utoljára? - kérdeztem.
Szomorúan félrenézett.
- Több mint két éve. - válaszolta.
- Miért? - nem erre a válaszra számítottam.
- A Bifröszt elpusztításával nem lehetett utazni a világok között, később meg már nem mertem a szeme elé kerülni.
- Pedig biztos vár rád. Miért nem látogatod meg most?
Thor döbbenten nézett rám.
- Már nincs értelme, hamarosan király leszek és utána már nem nagyon hagyhatom el Asgardot. - közölte.
- Akkor miért nem hozod ide?
- Jane midgárdi, apám ezért nem látná szívesen és már abba se vagyok biztos, hogy velem jönne. - sóhajtotta.
- Ez hülyeség, ha csak fele annyira van odáig van érted, mint te érte, akkor se gondolkodna a válaszon, és ki ne akarna Asgardba jönni? - mosolyogtam rá.
Thor bátortalanul visszamosolygott.
- Ha jól emlékszem annyira te se akartál velünk jönni. - emlékezett vissza.
- Igen, de az én hercegem nem itt van. - kacsantottam rá és újra rám tört az érzés, hogy mennyire hiányzik Loki.
Thor valószínüleg észrevette, mert barátságosan átkarolt.
- Hamarosan újra találkoztok. - mondta bizakodva.
- Remélem igazad van.
- Én leszek a király, akár törvénybe is adhatom.
- Az jó lenne, de most már nem zavarlak tovább elvégre holnap lesz a koronázásod. Hagylak pihenni! És beszélned kellene Janenel. - tettem hozzá.
- Rendben, majd átgondolom.
- Akkor, jó éjszakát! - köszöntem el - Holnap találkozunk. És sok szerencsét! Vagy mit illik ilyenkor mondani?
Thor felnevetett.
- Jó éjszakát! - köszönt el ő is.
A szobámba mentem és hamarosan lefeküdtem. Álmomban találkoztam Lokival és minden tökéletes volt.

Az ünnepség csak délután kezdődött, így volt időm a készülődésre. Fogalmam se volt, hogy ilyenkor mit kell felvenni, de szerencsére kaptam Friggától egy gyönyörű ruhát. Zöld színű, földig érő ruha arany mintákkal. A hajamat  leengedve hagytam és már késszen is álltam. Mindenki a trónterembe foglalt helyet Odin a trónon ült. A király bal oldalán Hougon, Fandral és Volstagg, a másik oldalon Frigga és Sif állt, de a középső  helyen nem állt senki, az Loki helye. Neki is itt kellene lennie most. Mikor Thor megérkezet hatalmas tapsvihar tőrt ki, végigsétált a termen és megállt a trón előtt. Odin felált, a fiára nézett és megszólalt.
- Thor, Odin fia esküszöl-e a világok védelmére? - kérdezte.
Thor az apja szemébe nézett, majd válaszolt.
- Esküszöm!
- Esküszöl-e, hogy örzöd a békét?
- Esküszöm!
- És esküszöl-e, hogy félreteszed önös érdekeid és a világok érdekeinek szenteled magad?
- Esküszöm! - felelte harmadszor is.
- Akkor e naptól én, Odin, Mindenek Atya kikiáltalak....
A mondatot nem fejezte be, mert a szeme megakadt a bejárati ajtón, vagyis az ott álló alakon.
- Loki? - mondta alig hallhatóan, aztán magához tért a döbbenetből, nekem még nem sikerült - Te mit csinálsz itt?
- Soha nem hagynám ki a bátyjám nagy napját. - közölte - De nem akartalak félbeszakítani, kérlek folytasd!
Ahogy látom Loki megjelenése nem csak engem döbbentett meg nagyon, Frigga még mindig kerek szemekkel nézte a fiát, aki idöközben oda állt mellém.
- Mit csinálsz itt? - suttogtam.
- Sh! Majd később elmondom. - kacsintott rám, majd megfogta a kezem és együtt hallgattuk tovább Odint.
- Kikiáltalak Asgard új királyának!
A tömeg hangosan éljenezte az új királyt.

Következő fejezetből:

- Mit fogunk most csinálni?
- Semmit, minden tőlünk telhetőt megtettünk, még egy kicst többet is a többi már rajtuk múlik. - vontam meg a vállamat.