ráktérítő; knj&wbb (BEFEJEZETT)

| a n g l i a; 2 |

„66. Hiányzik a tudat, hogy a hasamban volt valaki. És talán ennyire hiányzol te is az életemből, Namjoon. Mikor ma reggel hajat mostam, harminc-negyven szál akadt az ujjaim közé. A kád szélére tettem őket, és elmerengve figyeltem őket, vajon véglegesen meg fogok-e kopaszodni? És minden egyes kemoterápiáról való hazajárkálás ilyen lesz? Figyeltem a hajamat, ami belőlem való, hátha tudok olyan szemmel nézni rá, hogy ne szorongjak tőle, hogy ne féljek. De féltem. Próbáltam magam elé képzelni a halált, és féltem. Azzal a gondolattal játszottam el, hogy a hajszálaimból lehetne-e pókhálót szőni, akkorát esetleg, amekkora egy póké szokott lenni. És vajon megtudják-e tartani a rettegésem súlyát?"

Feladó: Kim Namjoon [kim.namjoon@empas.co.kr]

Címzett: Park Nari: [nari.95@hotmail.co.kr]

Tárgy: [nincs tárgy]

2018. 09. 17.

„Csiperke!

Hihetetlen, hogy amit nekem adtál könyvet, azt a kezdetek kezdettétől nekem szántad. Megszeretném hálálni, de hogyan hálálhatnék meg akármit is, hiszen: „van, mikor az ember későn értékel igazán dolgokat. Csak már akkor túl késő lesz." – ezt Yoongi mondta nekem, a szomszédom, talán még emlékszel rá. Miután kiderült az egész, a méhnyakrákod, és hogy elvitt, sokat számíthattam rá, minden nap rám nézett, jól vagyok-e. Nem tudom, ha most is rám nézne, szerintem még mindig hazudnék neki, hogy minden rendben van.

Anglia az esőről híres, és ezt te is tudod – most is esik. Már egy ideje, ami három napot jelent. Már több mint egy hete vagyunk itt, én, és a fiúk, Ráki kapitány. Néha arra gondolok, hogy majd egyszer felbukkan Panda, kibújik a fák és bokrok mögül, aztán rájövök, hogy valószínűleg nem itt fogják visszakapni a rákot, márcsak azért is, mert ez nem a ráktérítő.

A rák. Ráki kapitány. Szóval: jól van, és vigyázunk rá. Taehyung imádja, és lerajzolta, a szemeit. Taehyung aligha mond valamit, és hozzám egy-két szót, ha szól, mégis, az ember egy idő után kiismeri, mintha a saját tenyere volna az. A világ is másabb a szájából, ha beszél. És ha megszólal, vehemensen mutogat és gesztikulál. Soha nincs benne rosszindulat, vagy harag. A részletekre figyel. Jimin hangjára, Ráki kapitány szemeire. Kérdeztem tőle, miért a szemek? Erre ő: ki szeretném deríteni, hogyan látta Narit belülről. Próbál utánajárni a dolgoknak, hát, így teszi. Szavak és minden nélkül és rajzol. Miután végzett a szemekkel (A méhnyakrák pillantása, 2018. 09. 15; 25×15cm), felém mutatta. kérdezte, milyen. Elsírtam magam, mert szép volt, és elsírtam magam, mert te a kezdetek kezdetekor védtelen voltál, és elsírtam magam, mert itt hagytál, és elsírtam magam, mert nem voltam melletted. Láthatólag a rák örült neki, ollóit csattogtatta. Övé a nyereség.

És, hogy, hogyan telnek a napjaim? Elég jól. A névjegykártya átadása után, kicsit boldogabb lettem, de nem felejtettelek el téged sem. Azt mondtam az úrnak, hogy keresni fogom, amint hazaértünk. Azt válaszolta, hogy kíváncsi a saját tanulmányaimra, angolfordításban, tehát majd mindenképpen átküldök párat. A névjegykártyát a könyvedbe tettem. Ott nem veszik el. Gyakran sétálunk Londonban – Taehyung és Jimin kézen fogva, én mellettük, egyedül. Nem nézik meg őket, mint Dél-Koreában, ahogy szokás. Elmentünk egyszer étterembe, és több múzeumba is szoktunk menni. Ez utóbbival kapcsolatban pedig: egy újabb társutas csatlakozott hozzám/hozzánk. A villamoson találkoztam vele össze, és ismerkedtünk meg. Meglepődnél, ha tudnád, mivel foglalkozik, ugyanakkor értékelnéd, elvégre mindig is azt mondtad: „te erkölcsileg magasabb szinten állsz nálam"."

        e k ö z b e n ;

        fiúk, mit is adott meg nari második országként? ... panda, segíts már, ne a telefonoddal játssz! jeges, jegeeees! mi lenne, ha nem bömböltetnéd ilyen hangosan Panda számítógépét? / grizz, éppen szerepjátékozom, hallgass! / jeges várja chloét egy dance battle-vel / [csengetnek, és a tíz éves koreai kislány az, chloe] sziasztok, megjöttem! / na, végre, chloe! tudnál se... / jeges játszik most chloéval / várj! grizz, mit akarsz mondani? / el tudod ezt olvasni? [chloe orra alá nyomja a papírt, amire egykor nari írt] na, na, naaa? / grizz, nem látom rendesen [a kislány hunyorít] ennek a narinak nagyon ronda a kézírása [arcát közelebb tolja a papírhoz] ahá! mexikó! / ezaz! várj... mexikó? / hát, az van ideírva / hű / jeges nem érti, nari miért küldi kim namjoont mexikóba / ott van a ráktérítő, ugye? akkor mi is találkozunk velük már? [panda szól közbe] csak ráki kapitány miatt kérdezem! / srácok, mi a bajotok nektek namjoonnal? / jeges szerint egy tízes skálán egy erős kettes / nari jobb embert is szerethetett volna. namjoon magának való / hé, hé, hé! [chloe felkiabál] srácok, ha nem tévedek, akkor nari pár hete halt meg. legalább annyira megtisztelhetnétek őt, hogy namjoonra nem mondotok semmi rosszat, aki nari legkedvesebb emléke, barátja és szerelme volt / [a medvék hirtelen csendben lesznek] / remélem felhívhatom, hogy bocsánatot kérjek tőle / jeges még mindig szkeptikus namjoon létezésében.

A férfi: kopasz, köpcös, egy kissé ittas és haragos tekintetű; a lány – talán egyetemistakorú –, szépszemű, félvérnek tűnik (koreai-angol), mély dekoltázs, vörös rúzs (szigorúan figyelemfelkeltésre rendeltetett, márkás holmi), hullámos, vagy éppen elfeküdt haj. A pofon színtere Namjoon előtt zajlik, pár méterrel; a két főszereplő a férfi és ez a fiatal lány, aki később sír, angolul könyörög a pénzért, mert szüksége van rá. „Hülye kurva" – mondja a férfi, majd leszáll a következő megállónál. A lány és a másik férfi, a fiatalabbik,

aki mindenét vesztette (így érzi),

egymásra néznek.

Úgy tesznek, mintha nem történne semmi (és valóban nem történik semmi a mindenen kívül).

A férfi feláll, a lány mellé megy, kapaszkodik.

„Kiengesztelhetlek?", a férfi kérdi. A lány, ha lehet még jobban igazgatja a szoknyáját, hol lentebb, hol fentebb legyen a ruha nyílása.

„Meghívlak egy kávéra" – ez is az ő szavai, Namjooné.

„Cserébe esetleg...?"

A lány árulkodóan végigsimít a férfi testén, aki nevet, és lefejti a mellkasáról az idegen kezet.

„Csak kávé. Semmi más."

„Semmi? Ez sem?" – a lány úgy mutat magára, a testére, mintha tárgy lenne.

„Kávézni és beszélgetni akarok veled. Ez minden."