Tʜᴇ Bɪᴛᴛᴇɴ¹ ×Larry Stylinson×

part 31

Harry szemszög
Napnyugtakor ébredtem. Ugyan azon a napon, mikor életem szerelmét úgymond hazahoztuk. Felülve egyből őt kémleltem. Ugyan úgy feküdt, mint mikor kidőltem. A vérem még mindig a szájában volt. Könnyezve mentem a konyhába enni.
- Szia Hazz. Kérsz vacsorát? Csak téged vártunk. - mosolygott anya.
- Szia, igen. Köszönöm.
- Megterítenél, amíg megmelegítem a húst?
- Persze. - komótosan megterítettem. Anya az asztalra tette az ételt én pedig felmentem szólni a népnek, hogy kaja van, vájúhoz. Hamer le is értek. Körbevettük az asztalt és leültünk. Csendesen ettünk ám a nenám megtöerte a csendet.
- Hazz, kedvesem. Lehetne egy kérdésem?
- Igen. Mondd. - néztem rá.
- Ki az a fiú, akit hazahoztatok? Ne értsd félre, tőlem elfér. De azért mégis jobb volna tudni.
- A neve Louis Tomlinson. A barátom.
- Hm... Tomlinson? Rég hallottam már ezt a nevet. Tudod régen jóban voltam a szüleivel. Tragikus ami velük történt. Jó a fiukat életben tudni.
- Jóvolna életben tudni. - javítottam ki, könnyezve.
- Hogy érted?- megráztam a fejem. Arcom a tenyereimbe temettem és zokogtam.
- Hazz, sajnálom. - hallottam nenám hangját. Felkelltem az asztaltól.
- Elnézést.
- Ugyan Harry, menj csak.

Felmentem Lou-hoz s melléfeküdtem. Zokogva ringattam magam álomba.
- Hazza, életem kérlek ne sírj.- csókólgatott Louis. Egyből felpattantam és szerelmesen megcsókoltam.
- Azt hittem fel sem ébressz többé. Azt hittem elveszítlek, életem. - sírtam el magam.
- Nem veszítesz el. Én örökké veled leszek. Meg ha fizikai valómban meg is szűnök létezni, lelkileg örökké veled leszek. Életed végéig vigyázok rád szerelmem. - mondta majd megcsókolt. - Csak tudd, hogy örökké szeretni foglak.
- Én is szeretlek, Lou.
- Hazz, jól vagy? - hallottam anyám hangját s már éreztem is hogy rázogatni kezd.
- Hm.. miért? - nyitottam ki a szemeim.
- Sírtál álmodban. - felkaptam a fejem.
- Louis! - kaptam felé a tekintetem. Semmi sem változott. Azonnal zokogni kezdtem. Hát csak álmodtam az egészet? Nem lehet! Olyan valóságos volt.
- Gyere inkább a saját szobádba. Így ha melette vagy, csak rosszabb lesz neked. - mondta anya. Nem volt erőm vitatkozni. Csak mentem utána. Befeküdt mellém. Átölt s dúdolászott. Hamar elaludtam.