Épp akkor lépett be a szobába Yoongi.
- Üdvözöllek kedves fogoly! - köszönt illedelmesen ami rá nem vall.-
Egy nevet!-, kérdezte a maga módján a nevem.
- Haneul! - mondtam,de a végére elcsuklott a hangom ugyanis mindenem remeg, beleértve a számat is.
Yoongi visszament az ajtóhoz,ahol pedig Hoseok tárta ki maga előtt az két ajtót. Váltottak pár szót majd Yoongi és JIMIN eltüntek a láthatárról.
- Ha azt akarod ezzel elérni hogy féljek tőletek,nem sikerült.Hoseok én szeretlek, nem értem miért kell engem fogságban tartani. A lényeg csak az,hogy nem félek tőled.- mondtam magabiztosan.
- Ó igazán?Később már nem így fogsz érezni!Ebben biztos lehetsz!- üvöltötte. Azzal ki ment, és jó erősen becsapta maga mögött az ajtót.
Mikor pedig végre fellélegezhettem volna, Hoseok megint ott állt velem szemben.
- Te az én foglyom vagy, és az is maradsz! Az enyém vagy!
- húzta mosolyra ajkait. Akkor is csak imádni tudom... És ettől most csak mégjobban vonz engem. De egy valami nagyon aggasztott. Éreztem, hogy Hoseok szempárjain kivűl van még egy ami engem figyel. Az ajtó résnyire nyitott volt. JIMIN annak túloldaláról nézett minket. Egy apró vigyor terült el arcán. Tudom, hogy legbelül nem örül nekem és az elöttem álló fiúnak de elnyomja az érzelmeit. Azt a látszatot kelti, hogy örül boldog, de érzem..., hogy ez csak a hazug látszat. Belül nem így érez.
JIMIN.... én sajnálom de... Nem bírok megálljt parancsolni magamnak. Megcsókoltam J- hopet.
VOUS LISEZ
The bad side
HorreurMindenkinek létezik egy jó és egy rossz oldala is. Ez alól seenki sem kivétel. Te sem...
