The bad side

9.rész

Nem is tudom hogyan tudnám meghálálni Yoonginak, hogy nem bántja Jimint. Úgy érzem Yoongi és köztem még mindig nincs meg a kellő bizalom. De tegyük hozzá, persze, hogy ezt érzem. Hisz elvásnál még mindig kikötöz az ágyhoz. Ez a birtoklási vágy már tényleg nem normális. Reggel az volt az első amit megláttam, hogy Yoongi mosolyog rám. Hogy őszinte legyek aranyos volt de a  frászt hozta rám.
- Gyerünk, kelj fel! - szált le rólam.
- Talán ha kikötöznél... - céloztam a kezeimet szorosan  körbeölelő kötelekre. Nem akartam elrontani a jó kedvét, de ő olyan kipihentnek tűnt mintha egész éjjel aludt volna. Pedig nem így volt egész éjjel álmában harcolt valakivel. Nekem pedig reggel volt. Morcos voltam.
- Jó jó...
- Amúgy mitől vagy így bezsongva?
- Az meglepi!
- Azokat nem szeretem.
- Én sem, de ez egy jó meglepetés lesz.
- Azokat szeretem!
- Remélem is! Na, gyere reggelizni!
- Megyek! Hé, várj meg! - igyekeztem utána.
Lementünk konyhába.
- Hol van Jimin?- néztem körbe. Yoongi szúrós tekintettel meredt rám.
- Táncpróbára ment a többiekhez. Már korábban elment.
- Oké. - bólintottam. Tudom, hülyeség volt szóba hozni Jimint de meg kellett tudnom. A válasz igazságában pedig még most sem vagyok birtos, de reménykedem, hogy ez tényleg igaz.
- Amúgy mi is az a meglepetés?
- Ha elmondanám, aligha lenne meglepetés.
- Oké. - sütöttem le szemeim. Reggeli után autoba ültünk és Yoongi vezetni kezdett. Egész úton csöndben ültem. Féltem megszólalni.
- Megérkeztünk! - kiáltott fel hirtelen Yoongi. Bekötötte a szemeim és ő vezetett.
- Meglepetés!! - kiáltotta és közben lehúzta szemeimről a kendőt. Ez egy kosárpálya.
- Honnan tudtad, hogy....
- Shh- tette mutatóujját a számra. Igaza van játszunk!

***

Nem tudom pontosan mennyi időt töltöttünk ott de az már biztos volt, hogy sokat hisz már sötét volt mikor hazaértünk.
- Ez isteni volt Yoongi! - vettem le a kabátomat.
- Igen. Nem is rossz!- vigyorgott. Mosolya olyan szelíd volt, hogy muszáj volt megölelnem. Yoongi pedig viszonozta az ölelést. Ma este nem kötött ki az ágyhoz, így áttudtam ölelni. Már kezdtem megfeledkezni arról, hogy pár hónapja még milyen messzinek tűnt az, hogy valaha is érintkezni tudjak Yoongival és most meg már együtt is alszunk. Sőt már meg is csókolt. Nem tudom elhinni!