Egy haldokló univerzum túlélői /Bosszúállók ff./ •SZÜNETEL•

Prológus

A nevem Skye Black, 15 éves vagyok  és Central City-ben élek. Nicole Lewis és Lisa Queen a legjobb és az egyetlen barátaim. Még csak egy hónapja élünk itt ugyanis menekülünk. Gyerek korunk óta a Föld X-en élünk. DE ezt senki se tudhatja meg. Mióta itt vagyunk dolgozunk mivel valamiből élni is kell. Nem? Mindhárman a rendőrségen dolgozunk. Viszont én csak helyszínelő segéd vagyok. A munkatársam, és egyben a felettesem Barry Allen. De most térjünk a lényegre, ami miatt most itt vagyunk.

1 hónappal ezelőtt:

A mi otthonunk a Föld X. Igazából nem itt születtünk. Lisa és én már nagyon régóta ismerjük egymást. Nagyjából három évesek voltunk mikor először találkoztunk. A Föld 4-en éltünk egészen 7 éves korunkig. Jöttek nácik a Föld X-ről és elvittek minket. Azóta vagyunk itt. Pár évig egy cellában voltunk. De egyszer sikerült kiszöknünk. Azóta bújkálunk. Egy nap viszont, mikor már elég edzettnek éreztük magunkat, úgy döntöttünk, hogy vissza megyünk és elbánunk a nácikkal. Ekkor találkoztunk egy lánnyal. Persze nem tudta, hogy kik vagyunk ezért fegyvert fogott ránk.

-Kik vagytok? - kérdezte, közben a fegyvert végig felénk tartotta.

-A nevem Skye Black ő pedig itt a legjobb barátnőm Lisa Queen. - válaszoltam mosolyogva.

-Az én nevem Nicole Lewis. - mondta, s közben lerakta a fegyvert. Lisa-val elmosolyodtunk.

-És te mióta vagy itt? - kérdezte Lis.

-Nagyjából egy hónapja. Na és ti?

-Mi már egész régen. 7 évesek voltunk mikor ide hoztak minket. - válaszoltam. -Mit is csinálsz itt?

-Csak be akarok húzni egy-két nácinak! Gondolom ti is. - mi csak bólogattunk.

Ekkor Nicole el kezdte mondani a tervét. Elmondta hol kell bemennünk. Persze azt az utat választottuk, ahol a legtöbb náci volt.

-Oké akkor enyém a tábornok. - mondta Niki, utalva Führerre.

-Rendben. Enyém "Savitar". - tettem idézőjelbe nevét. Hihetetlenül utálom.

-Enyém pedig " Rezonáló". - mondta Lis miközben megforgatta a szemét.

Elindultunk be az épületbe. Keresztül mentünk rajta majd mikor a másik végén kiértünk ott vártak az említett személyek és még rengeteg náci. Mindenki ment a saját "ellenségéhez". Természetesen közben a nácik lőttek ránk.

-Ez most ugye csak valami vicc!? - szólaltam meg mire Savitar gonoszan elmosolyodott.
Én villámgyorsan körbeszaladtam és kiütöttem a nácikat. Mivel ha még nem mondtam volna én is szélvész vagyok. De hogy hogyan lettem az, azt még én magam sem tudom.
Már csak hatan maradtunk. Nicole megszólalt de olyan halkan hogy csak mi ketten halljuk.

-Figyeljetek. Most nyitok egy rést valahova és ti menjetek át rajta.

-És veled mi lesz? - kérdezte Lisa.

-Én itt maradok és elintézem őket.

-De én nem akarlak itt hagyni. - mondtam félve.

-Nemsokára megyek én is nyugi. - válaszolta bíztatóan én pedig csak bólogattam.
Úgy lett ahogy Nicole mondta. Nyitott egy rést hogy át tudjunk menni egy másik földre. Nem tudtuk hova megyünk ahogy Niki sem. Mikor átugrottunk megnéztem hol vagyunk. Van egy karkötőm amin van egy szív kristályokkal kirakva. Ki lehet nyitni és rengeteg dolgot tudok csinálni rajta. Szóval megnéztem hol vagyunk. Föld 1. Megmutattam Lis-nek is. Majd vártunk, hogy Niki is megérkezzen. Pár perc múlva meg is jött. Neki is megmutattam, hogy hol is vagyunk. Úgy döntöttünk hogy kéne kezdenünk magunkkal valamit. Találtunk egy házat ami egész jó állapotban van. Az ötödik emeleten van. Három hálószoba van benne és szép rendezett. Számítógép is van nyomtatóval. Mivel nem volt pénzünk, az erőm segítségével vettem rá a tulajt, hogy nekünk adja. El kellett mennünk dolgozni. De mivel nem jártunk suliba hamis önéletrajzot csináltunk. Meg bizonyítványunk is hamis volt. Persze ezt nem fogják észre venni. Mindhárman a rendőrségre mentünk, Lisa és Nicole nyomozóként dolgoztak, én pedig helyszínelőként, mivel értettem hozzá. Vagyis, még csak gyakornok vagyok a korom miatt.

Első napunk volt a rendőrségen. David Singh kapitány bemutatta Joe West nyomozót aki a lányok főnöke lesz aztán engem felkísért a laborba. Persze jöttek a csajok is mert kíváncsiak voltak hogy néz ki a munkatársam. Igazából tudtuk, hogy fiú de a nevét még nem mondták meg és a lányok meg akarták nézni mennyire helyes. Mikor felértünk bementünk a laborba. Ami, vagy inkább aki ott fogadott lesokkolt. Próbáltam nyugtatni magam, hogy ő nem lehet hisz ez egy másik föld, de az emlékek előtörtek. Aztán a kapitány hangja rántott vissza a valóságba, meg az, hogy Lis megrázta a vállam.

-Allen, bemutatom az új munkatársát. - mondta a kapitány ezzel otthagyva minket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha akarom úgyis megmondom a nevem.

-Barry Allen. - nyújtotta a kezét mosolyogva amit el is fogadtam.

-Skye Black. - mondtam és egy mosolyt erőltettem az arcomra.

A lányok is szép lassan bemutatkoztak. Persze nem néztek rá jó szemmel. Úgy nézték mintha itt helyben ki akarnák nyírni. Szegény fiú egy kicsit meg is ijedt amin elmosolyodtam....

Jelen:

Szóval így kerültünk ide. Barry-vel már kezdtem összebarátkozni, de Niki és Lis még mindig gyilkos szemmel néznek rá. Azóta mindig mikor Barry épp el van foglalva, gyorsan ellenőrzöm hogy követtek-e minket vagy sem. Szerencsére semmit sem találtam. És most kezdődik igazán a történetünk...

Sziasztok!
Itt is lenne a prológus, kicsit átírva. Nem sok a változtatás, viszont van jelentősége. Kérlek titeket, hogy vote-oljatok, vagy kommenteljetek!
Építő jellegű kritikákat elfogadok!☺