Egy haldokló univerzum túlélői /Bosszúállók ff./ •SZÜNETEL•

10. rész

~Ismerkedés a csapattal~

-Mi van ha.... - kezdte Nicole, de én közbevágtam.

-Nem...nem nem nem és nem....Ezt most felejtsd el!!

-Miért? Hiszen tök logikus nem? Te és Tony nagyon hasonlítotok. Túlságosan is. És a szüleidnek te voltál az egyetlen gyerekük. - kezdett bele a magyarázkodásba.

-Pontosan. - jelentettem ki mire értetlenül nézett rám. -Én voltam az egyetlen gyerekük. A vér szerinti szüleim voltak. Nem lehetek én Rebecca. Mi van akkor, ha te vagy az?

-Ez hülyeség... Na jó, most már értem milyen érzés. Tudod mit? Inkább menjünk le a többiekhez.

-Rendben.

Lent mindenki beszélgetett. Mikor megláttak minket, Tony egyből beljebb invitált minket. Őszintén nem erre számítottam. Azt hittem, hogy majd abbahagyják a beszélgetést, de nem. Viszont nem volt itt mindenki. Lis rá is kérdezett.

-Hol vannak a többiek?

-Lent edzenek. - mondta Vízió.

-Tehát akkor Pietro is ott van... - gondolkodott hangosan Niki. -Azt hiszem megyek edzeni egy kicsit. - amint ezt kijelentette felállt, majd beszállt a liftbe.

-Ennek nem lesz jó vége. Muszáj megnéznem! - jelentettem ki mosolyogva, mire a többiek halkan nevetni kezdtek.

Ezután együtt lementünk. Az edzőterem elég nagy volt.
A terem közepén éppen Wanda és Pietro harcoltak. Gondolom már egy ideje csinálhatták, ugyanis Clint megszólalt.

-Jól van, elég. Könyveljük el egy döntetlennek. - mondta mire az ikrek abbahagyták. Ekkor azonban Nicole megszólalt.

-Átvehetem? - nézett Wanda-ra, utalva Pietro-ra.

-Hogyne. - mondta Wanda.

-Ne Wanda ne hagyj itt. Kérlek, ne. Wanda, tudod, hogy szeretlek. - mondta kicsit ilyedten Pietro.

-Tudom. Én is szeretlek! Sok sikert Niki. - kacsintott, majd közénk állt.

Ekkor kezdődött a szavazás. Mindenki Nikire szavazott. Én voltam Pietro utolsó reménye. Könyörögve nézett rám.

-Bocsi, de ez meg van bundázva. - húztam el a szám.

-Hé, ez az én dumám! - játszotta a sértettet Tony. Erre csak mosolyogva megforgattam a szemem.

Ekkor Pietro és Niki elkezdtek harcolni. Nem annyira komolyan, viszont Nicole még így is okozott kisebb sérüléseket.

Egy óra elteltével abbahagyták. Nicole nyert. Pietro pedig elterült a földön. Mint támogató barátja, odaszaladtam hozzá

-Akarsz róla beszélni? - kérdeztem aranyosan, miközben leguggoltam mellé.

-Kösz nem. Most inkább kihagynám. - mondta fáradtan. Így inkább otthagytam és a többiekhez mentünk.

Beszélgettünk még egy kicsit, majd úgy döntöttünk, hogy éhesek vagyunk, ezért Tony rendelt pizzát. Mindenki elindult fel, kivéve engem. Hátra fordultam és láttam, hogy Pietro még mindig a földön fekszik.

-Gyere már te idióta! - mondtam nevetve, miközben felsegítettem.

-Köszi, én is szeretlek! - mondta szarkasztikusan, mire elnevettük magunk.

Pietro olyan lett, mint a legjobb barátom, vagy a bátyám. Ezért is akarom összehozni őket Nicole-al. Látszik rajtuk, mennyire szeretik egymást, viszont egyikük sem lép. Bár nem volt még szerelmem, elég jól értek ehhez. Mintha az adottságom lenne. Megérdemlik, hogy együtt legyenek.