Merj Álmodni ✔

4. rész

Reggel valaki a vállamat rázogatta.
- Ébresztő! - szólt egy férfi, mire felriadtam. Két rendőr állt előttem.
- Nem csináltam semmit! Nem loptam semmit! - rémültem meg.
- Tilos itt aludni! Hol lakik? Hazavisszük - nézett rám a kb 20-as éveiben járó borostás rendőr.
- Nincs otthonom... tegnap engedtek el az árvaházból - ismertem be lehajtott fejjel.
- Nos, ez esetben beviszünk az őrsre - mondta az idősebbik. Rémülten kaptam fel a fejem.
- Ne! Kérem, ne vigyenek be! Nem akarok ilyen fiatalon börtönbe kerülni!! - könyörögtem, de nem szóltak semmit csak felállítottak és felvittek. A kora reggeli napsütés majd' kiégette a retinámat, de viszonylag hamar hozzászoktam. A fiatalabbik beültetett hátra, majd beült a volán mögé. Hátul ülve elsírtam magam. Sose hittem volna, hogy 18 évesen azért fognak börtönbe csukni, mert egy aluljáróban húztam meg magam éjszakára. Az út kegyetlenül hosszúnak tűnt. Amint megérkeztünk kiszálltam a járműből. Két oldalamnál fogva vezettek be, mint egy bűnözőt.
- Itt várj - ültetett le egy székre az idősebbik. A fiatal velem maradt.
- Rosszat csináltam? - néztem fel rá.
- Egy aluljáróban aludtál. Ez nem elég?
- Én kérek elnézést, hogy nem intéztek nekem lakást. Ötezer forinttal küldtek el, de azt is odaadtam egy rászoruló hölgynek, hogy tudjon enni adni a gyerekének - fakadtam ki. Meglepődve nézett rám.
- Mi van? - kérdeztem értetlenül.
- Semmi, csak mások egy ilyen helyzetben is csak magukra tudnak gondolni, de te... Nem. Ez dicséretes - jelent meg egy apró mosoly a szája sarkában.
- Bence! - harsogta egy idegen rendőr a mellettem állónak.
- Igen, felügyelő úr?
- Beszélni szeretnék veled. Négyszemközt - tette hozzá, majd a fiatal rendőr (Bence) helyet cserélt az idősebbel. Csendben ültem a széken. Annyira izgultam, hogy mi lesz velem, hogy a végére már a kezeimet tördeltem.
- Ne idegeskedj - szólt az idős. Nem feleltem, hanem tovább ropogtattam a csontjaimat. Ekkor jött vissza Bence és a felettese.
- Nos a következő döntésre jutottunk a kollégával - nézett rám az idegen.
- És mire?!
- Az a helyzet, hogy...