23. rész

934 76 6
                                    

Már egy ideje jártam az utcát. Friss levegőre volt szükségem, hogy kitisztuljon a fejem. Danit csak ma ismertem meg, de már sikerült zavarba hoznia. Bence meg az áram szünetes "incidensét" se magyarázta meg nekem. Miért csókolt meg akkor? És Dani? Miért puszilta meg az orrom? Miért szeret zavarba hozni engem? Egyre több a kérdés, de egyre sincs válasz. Egy kisebb széllökés juttatta eszembe, hogy egy póló és egy comb középig érő nadrág volt rajtam. Megborzongtam és visszaindultam a tömbhöz. Egy idő után furcsa hangot hallottam. Mintha valaki követett volna. Próbáltam szabályozni a légzésemet és szedni a lábaimat. A végére már futottam. Az a valami is futott. Az egyik villanypóznának hála kivettem egy férfi alakját. Előre néztem és tovább futottam. Már majdnem ott voltam, de a férfi rám vetette magát.
- Elengedjen el! - sikítottam, mire befogta a számat. Rémülten néztem rá.
- Hallgass és gyere velem! - suttogta, mire heves fej rázásba kezdtem.
- Velem jössz! - szólt erélyesen, mire megharaptam a kezét. Fájdalmasan üvöltött fel, de nem szállt le rólam.
- BENCEEE - sikítottam torkom szakadtából.
- Ne sikíts! Nem bántalak! - fogta be a számat ismét, majd felállított a földről. Elkezdett húzni, de nem hagytam magam. Hirtelen ötlettől vezérelve gyomorszájon rúgtam és futni kezdtem. Futottam, ahogy csak a lábaim bírták, de egy idő után már nem éreztem a talajt a talpam alatt.
- Tegyen le! - rúgkapáltam. Nem tett le, hanem tovább cipelt.

Merj Álmodni ✔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora