Már pár hónapja gyakoroltunk. Nicolenak lassan sikerült kiismernie a tőr használatát, a mágiában pedig nagyon otthon volt, az könnyen ment neki. Még pár hónap gyakorlás, hogy megismerje a saját erejét és mehet is a buli. Nem tudtam kibírom e addig. Egyre furcsább érzéseket váltott ki belőlem. Úgy gondoltam elmegyek iszogatni edzés után, és megpróbálom kiirtani ezeket az érzéseket. Hirtelen egy hideg tárgyat éreztem meg a torkomnál.
- Nyertem! Legyőztelek!- hallottam meg a hátam mögül furcsa érzéseim okozójának hangját. Megfordultam, arcán önelégült mosoly ült.
- Csak azért mert nem figyeltem. - ellenkeztem vele, majd egy fordulással cseréltem a szerepeken és most és tartottam a kőrt hozzá. - Most én győztem! Figyelj jobban! - gúnyolódtam mosolyogva.
- Min gondolkoztál? - kérdezte lassan eltolva nyakától a tőrt.
- Rajtad. - mondtam, majd megcsókoltam, ezzel elkerülve a további kérdéseket.
Néhány óra múlva elindultunk hazafelé. Elbúcsúztam, majd hazaugrottam átöltözni és kerestem egy közeli bárt. Rögtön ki is szúrtam egy dögös kis pincér csajt, majd egy kis beszélgetés után azt vártuk, hogy mikor jön el a zárás ideje, mert ígértem neki egy sétát. Nem kellett sokat várni, már az utcán sétáltunk. Ahogy bandukoltunk az egyik parknál, halk zene szólt. Megálltunk, kezével átkarolta nyakamat mélyen a szemembe nézett.
- Ez a kedvenc zeném. - súgta majd közelebb hajolt.
- Nekem is. - hazudtam, és megcsókoltam. Szorosan magamhoz húztam, majd mikor szétváltunk megszólaltam. - Menjünk fel a lakásomba. - bólintott és elindultunk.
Már az ajtónál voltunk, amikor nekilökött a falnak majd ismét megcsókolt, gyorsan viszonoztam.
- Nem tudok tovább várni. - mondta, és széles mosolyra húzta száját.
- Én se. - fordultunk egyet és ő állt a falnál. Megcsókoltam és végigsimítottam derekát majd a nyakára kezdtem csókokat nyomni. Beletúrt a hajamba. Tudtam, hogy be kéne menni, de nem tudtam abbahagyni.
/ Nicole szemszöge/
Hazaérve rádöbbentem, hogy nem vagyok fáradt. Elkezdtem nézni egy filmet, de hamar meguntam, szóval úgy döntöttem, hogy elmegyek sétálgatni. Felöltöztem majd elindultam az utcán.
Egy parkban halk zene szólt. Keresztülmentem a parkon majd, nem messze megláttam egy párt. „ Miért pont az utcán? Nem tudtak várni hazáig?" futott át az agyamon. Ahogy elhaladtam mellettük, még egyszer visszapillantottam. „ ÚRISTEN! Na ne! Ez Loki?!!" torpantam meg, lefagytam, nem tudtam megszólalni se. Mikor a párocska észrevette, hogy ott állok, szétváltak. Loki is lefagyott.
- Nincs jobb dolgod?- kérdezte a csaj. Már indult volna el befelé magával húzva az asgardit, de ő inkább hozzám közelített. Én még mindig csak dermedten álltam ott.
- Sajnálom, Nicole. Kérlek, beszél....- kezdte a magyarázkodást, de egy hatalmas csattanás félbeszakította. Az arca vörös lett, és tisztán látszott a kezem nyoma.
A könnyeim kicsordultak és elkezdtem szaladni. Csak haza akartam menni. A fejem zúgott. Egyszerre öntött el a fájdalom és a harag. Amikor a lakásom előtt voltam, feltéptem az ajtót majd bezárva magam mögött, az ágyra vetettem magam. Zokogtam, míg az álom el nem nyomott.
YOU ARE READING
Green / Loki ff./
FanfictionEgy isten, aki elbukott. Egy lány, aki hazugságban nevelkedett. Hasonló a múltuk, mégis különböznek. Hamar rá kell jönniük, eddig nem tudták mit jelent érezni. Haragot, bosszút, szeretetet, fájdalmat. „- Mikor kezdjük már el? - kérdeztem a herceget...