Green / Loki ff./

17.

Hello mindenkinek! Hoztam az új részt. Remélem elnyeri tetszésetek!

/ Nicole szemszöge/

Mérhetetlenül boldog voltam, hogy ismét Lokival lehetek. Nagyon meglepett azzal, hogy el akar vinni Asgardba. A ruha pedig, amit kaptam egyszerűen csodálatos. Felvettem és igazi asgardinak éreztem magam. Megkerestem mindenkit és elbúcsúztam tőlük. A két herceg a bejáratnál várt. Egyikőjük sem szólalt meg, csak kikerekedett szemekkel néztek. Megköszörültem a torkom.

- Mehetünk? – kérdeztem, hogy megtörjem a csendet, ami már kezdett kínos lenni.

- Persze! Elragadó vagy Nicole. – mondta Thor, majd intett a fejével, hogy kövessük.

- Nagyon jól áll. –mondta a fiatalabb, széles mosolyra húzva a száját. Én egy köszönömmel viszonoztam a mosolyt és kimentünk az épületből. Útközben sokan megbámultak minket, de nemigen foglalkoztunk vele. Pár perc sétálás után elértünk egy tisztább részre. Olyan volt, mint egy park. A szőke ránk nézett, mire öccse magához húzott.

- Heimdal! – kiáltott fel Thor. egy kisebb nyomást éreztem, majd csak arra eszméltem, hogy minden szivárványszínű lett. Szorosan Lokiba kapaszkodtam.

Pillanatok alatt letett minket az átjáró. Kissé szédelegve értem földet. Egy aranyszínű gömbben voltunk. Egy sötétbőrű, arany páncélos férfi köszöntött minket.

- A király nem fog örülni, hogy egy halandót hoztatok. – fordult Thorhoz majd felém.

- Az apám az én dolgom. – felelte az idősebb herceg, majd biccentett, hogy kövessem. A palotához egy hosszú híd vezetett. A palota és szinte minden arany színben popázott. Lenyűgöző volt. Loki eltűnt. Thor pedig magához húzott, megpörgette a pörölyt és már a levegőben hasítottunk. Szemeimet lehunytam, mert szédített a magasság. Éreztem, hogy finoman földet értünk. Tántorogva mentem pár lépést. A palota egyik folyosóján voltunk.

- Ha lehet, ilyet többé ne csinálj! – mondtam Thornak. Ekkor vettem észre a mellettünk ácsorgó Lokit. „ Bizonyára teleportált.".

- Üdvözöllek Asgardban! – szólalt meg, és átkarolt.

- Beszélnünk kell apánkkal! – emlékeztette Thor az öccsét. Csendben haladtunk a folyosókon mikor megérkeztünk egy nagy terembe. A trónon egy ősz férfi feszített. Kinézete tiszteletet parancsoló volt. Mellette egy kedves és szelíd kinézetű nő állt. Amikor meglátott minket elmosolyodott és azonnal odarohant Lokihoz, majd szorosan megölelte. Visszasétált Odinhoz, aki nem repesett ennyire.

- Thor!- köszöntötte – Loki! – nézett a másikra majd tekintetét rám szegezte – Halandónak nincs helye Asgardban!

- Apám! – szólalt fel Thor – A hölgy Nicole Green, Loki kedvese. – utóbbi mondatra a király meglepődött, a mellette álló csak tovább mosolygott. – Ő is asgardi.

- Önnel majd később beszélek. Elmehet. – intett az ajtó felé. Thorra néztem, ő biztatóan bólintott. Én pedig kimentem. A terem ajtaja becsukódott mögöttem. Nem tudtam mást tenni, vártam.