Nőj fel!

Másnap ...

Szeptember 10.

Előző nap csináltuk meg a rajzórai beadandónkat, ami a vártnál sokkal jobban sikerült. Reggel, mikor felkeltem, nem igazán tudtam, hol vagyok. Körülnéztem, majd magam elé pillantottam. A látványtól nagyon megijedtem, bár elég szexi volt. Marci feküdt félmeztelenül a kanapén, én rajta. Csupasz mellkasára csurgott a nyálam. Ettől teljesen megmerevedett nemi szervem. Marci még aludt.
- Jézusom, hol vagyok?! És ti mit csináltok?? - jött ki Alíz a szobából elég nagy zajt csapva.
Értetlenül pislogtam rá.
- Fogalmam sincs - néztem Marcira zavarodottan, aki még mindig jóízűen aludt.
Ránéztem az órára. 12:48.
- Mi történt velünk? - kiáltottam fel.
- Nem tudom, de mindjárt elhányom magam - vette fel a padlóról az üres whiskey-s üveget Alíz.
Leült velem szemben a földre.
- Emlékszel bármire?
- Csak arra, hogy Marci bevisz téged a szobájába - feleltem neki.
- Ahogy elnézem, mégis veled feküdt le, nem velem - viccelődött, bár teljesen élettelen fejet vágott, mint egy zombi. Ettől teljesen elpirultam, majd Marcira szögeztem tekintetem. Ő pont ekkor ébredt fel.
- Miért vagyok vizes?.. Vagy nem akarom tudni mi ez rajtam..
Ránéztem értetlenül, majd Alíz is ránézett. Láthatólag Marci sem tudta mi történt. Csak pislogott rám, Alízra, majd megint rám.
Alíz egyszercsak felnevetett.
- Gyerekek, ezt nagyon elcsesztük.
Mi is csak nevetni tudtunk zavarunkban.
- Ma már nem megyünk be suliba, igaz? - kérdezte Marci, aki még mindig félmeztelenül feküdt a kanapén.
- Fiúk, én elmennék zuhanyozni, ha nem baj - mondta Alíz.
- Csak nyugodtan - mutatott Marci a fürdőszoba felé - csak férfi tusfürdőm van.
Marci is felült, majd letörölgette magáról a nyálamat, amit azóta sem derített ki, micsoda. Nem vette fel a pólóját, csak körülnézett, hátha eszébe jut valami.
- Te emlékszel valamire? - kérdezte ő is.
- Semmire...
Marci kicsit elpirult, mintha eszébe jutott volna valami, bár azt mondta volna szerintem, úgyhogy nem aggódok. Pár perc után kijött Alíz a fürdőszobából, majd felhívta az anyját, hogy tudassa vele, mi történt.
Én is elmentem zuhanyozni. Levetkőztem, beálltam a zuhany alá. Gondolkoztam, hátha eszembe jut valami, hogy kerültünk ilyen helyzetbe Marcival.
Egyszercsak belépett Marci a fürdőszobába. Nem is törődött velem, hogy zuhanyzok, elkezdett fogat mosni. Néha kérdezett ezt-azt, de nem izgatta, hogy ott állok előtte meztelenül, bár ezt tegnap már megszokhatta. Még ki sem jöttem a zuhanyzó fülkéből, ő már levetkőzött, és ment is zuhanyozni. Felöltöztem, majd kimentem a fürdőszobából.
Alíz már várt rám, vigyorogva.
- Na, mégiscsak jó volt, hogy ő is itt volt, nem?
- .. De. Köszönöm - öleltem át fülig pirulva.
Ő is megölelt. Marci is kijött a fürdőszobából.
- Már csak a szülőknek kell meg magyarázni, miért nem voltunk ma iskolában - mondta Marci.
- Egy hónapig nem mehetek sehova - vigyorgott szarkasztikusan Alíz.
- Akkor rám vajon mi vár? - kerekedtek ki szemeim.
Kis idő múlva megszólalt Alíz.
- Megnézzük a képeket?
Behozta őket. Egész szépek lettek. Volt pár, amit kértük, hogy magyarázzon el, de összességében nagyon tetszett.
Beszélgettünk még egy kicsit, majd hazaindultunk Alízzal.
- És milyen volt? Élménybeszámolót kérek - nevetett Alíz.
- Zavarba ejtő, felkavaró, de életem legszebb napja volt. Köszönöm - adtam választ neki.
- Szép lassan, de fejlődik a kapcsolatotok. Mondanám, hogy te fizeted a következő piát, de egy ideig biztos nem fogok inni - viccelődött.
Elváltak útjaink. Hazaértem. Anyáék még sehol, ezt ki tudtam használni, hogy valamivel kedveskedjek nekik, hogy enyhítsek a rám kiszabott büntetésen. Egész nap csak Marci és Alíz járt a fejemben.

Micsoda nap ...