Egy és fél hét telt el azóta a nap óta. Chris temetése óta. Ez két értelmű szó, de a rosszabbikra gondoljatok. Borzalmas, néha megjelenik álmomban és kezdem fel fogni a dolgot. Talán az agyam abban a percben, abban a napban teljesen leblokkolt most pedig már szinte olyan rugalmasan intézi el, hogy fájjon emiatt a fejem. Veronica holló fekete haját már messziről megpillantottam és oda siettem hozzá. Mosoly az arcán tiszta üde és vidám, nem mellesleg most is gyönyörűen nézki hozzám képest.
-Szia.-köszönök.
-Szia.-köszön és megöleljük egymást. -Hallottad?-kérdi mikor elhúzódtam tőle.
-Mit?-néztem rá kíváncsian.
-Jött egy új lány azt hiszem Rebeca-nak hívják.-mondja Ronnie majd becsukja a szekrényét és a pihenőbe megyünk.
-Reméljük normális.-mondom és megpillantom Sweet Pea a kanapén ülve. Oda megyek hozzá és leülök mellé, ő pedig a vállamnál át karol majd bele puszil a hajamba. Mellettem Veronica ül, Archie-val egyetemben, még a másik fotelnál Jug és Betty, aki a fotel karfáján ül. Mindenről volt szó és még nagy nevetésekben is elvesztünk.
Ekkor belépett a pihenőbe egy hosszú barna hajú lány. Fekete, elegáns egybe ruhában van és fekete magassarkúja csak úgy koppan a padlón. Sötét színű rúzs kiemeli a száját és szempillája iszonyatosan hosszú. Műkörme sötét kékben csillog, ahogyan a táskája is. Felénk veszi az irányt, végig mérve Sweet Peat majd Archiet és Jugheadet. Nem ítélek előre nem..nem.. a kurva!
-Sziasztok!-köszön és most már rajtunk is végig nézz.-Rebeca Bowman, de hívjatok csak Beca-nak.-mondja mosolyogva. Sweet Peare néz, aki szintén őt nézi viszont utána elvezeti a tekintetét és megfogja a kezem. A csaj sóhajtva elnézz és megáll Veronicáékon a szeme.
-Veronica vagyok, ő Archie, Betty, Jughead, Kimberly és Sweet Pea. Reméljük jól fogod magad érezni az iskolánkban.-mondja Ronnie.
-Ohh Azt meghiszem.-nézz végig rajtunk ördögi mosollyal az arcán. -Akkor később.-mondja és ki megy a pihenőből.
-Tik is láttátok?-kérdi Betty hitetlenkedve.
-Na ná. Csajok vigyáznunk kell a pasijainkra mert ez a csaj maga az ördög.-mondja Veronica kiakadva.
-Ugyan már. Azért vagyunk veletek mert szeretünk titeket. Nem kell ettől félni hisz senki nem nézte meg magának.-mondja Archie és várja Jug meg SP válaszát.-Igaz?-kérdi. Betty rá nézz Jugheadre aki zavartan megrázza a majd Sweet Pean lenne a sor. Sweet Pea nincs köztünk, a gondolataiba van merülve és biztos fontos, ha nem figyel.
-Sweet Pea.-szorítok egy aprót a kezén mire feleszmél. -Baj van?
-Nem. Majd később beszélünk.-mondja egy gyors puszi kíséretében majd kiszáguldozik a pihenőből.
-Hát az enyém lelépett.-mondom félig eldőlve a kanapén.
-Nyugodt vagy ahhoz képest.-mondja Ronnie.
-Nem hiszem, hogy megcsalna.-mondom egy vállrántás kíséretében.
-Gondolj Josie-ra. Nem azért mondom mert utálom Sweet Peat csak..
-Várj.-szakítom félbe Jugheadet és felülök a kanapén.-Te tudtál Josie-ról?-kérdem és ahelyett, hogy válaszolna végig nézz a társaságon.-Ohh.-nevetek fel kínosan.-Mind tudtátok és nem szóltatok nekem. Szép.-mondom és ki viharzok a pihenőből, hallom ahogy Betty utánam rohan.
-Kim várj már!-szalad utánam, de én nem állok meg. -Kim!- kiált mikor befordulok az egyik folyósóra ahol Sweet Pea az új lánnyal beszél. Betty be ér mellém és ugyan olyan döbbenten mered Sweet Peare és Rebecara.
-Hát itt a csattanó.-sétál mellénk Toni és Cheryl is. Az új lány megigazítja Sweet Pea felsőjét majd rá mosolyog és tovább megy. SP lassan fordul felénk és engem kezd el nézni.
-Meg tudom magyarázni..-mondja, de én enyhén arrébb lökve a csajokat elviharzok onnan. Leesik, hogy a pihenőben, hagytam a táskám, így vissza megyek. Archie, Veronica és Jug még mindig ott ültek és értetlenül néztek rám.
-Igazad volt Jughead.-mondom, felkapom a táskám és a másik ajtóhoz siettek még a másik ajtónál ahol bejöttem meg jelenek Bettyék. Sweet Pea jön utánam majd a folyosón be is ér és megfogja a kezem.
-Mi van?-kérdem flegmán.-Menj és enyelegj Rebecaval.
-Figyelnél rám egy picit?-kérdi. Kihúzom a kezem az övéből majd magam előtt össze fonom és úgy nézek rá.
-Öt percet kapsz.-mondom mérgesen majd lassan bele is kezd.
-Rebeca már egyszer lakott itt Riverdale-ben. A másik suliba járt ahová én is és az....az exem.-vakarja meg a tarkóját. Keserűen felnevetek és megrázom a fejem.
-Az exed most pedig újra egymás karjába estek. Ez baromi jó!-mondom idegesen majd megfordulok, hogy újra elinduljak, de megint karomnál fogva szembe fordít magával.
-Kimberly..-mondja és elakad egy pillanatra.-Szeretelek. Érted? Nekem nem kell más csak annyi, hogy legyél velem és bízhatnál bennem.-mondja a "Bízhatnál' szót kicsit flegmán.
-Én bíztam benned még akkor is mikor Josie-val enyelegtél.-mondom bunkón. Szerintem jogosan akadtam ki.
-És mikor te Jugheadel feküdtél le? Többször is?-kérdi már most ő is idegesen.
-Miért emlegeted fel mindig? Együtt se voltunk!-mondom majd a háta mögé nézek, ahol ott vannak Veronicáék és hallgatják a veszekünket. Bettyre nézek akinek alig láthatóan könnyek gyűlnek a szemébe.
-Betty..-mondom halkan, de ő megrázza a fejét majd hátat fordítva elrohan. Jughead egyből utána szalad majd vissza nézzek Sweet Peare.
-Most örülsz? Tudod mit Sweet Pea? Elegem volt, hagyj engem békén és menj keresd meg Rebecadat.-mondom majd kirántom a kezemet az övéből és tovább megyek a folyosón.
Vége a sulinak, én pedig Bettyék felé veszem az irányt. Egyáltalán nem akartam meg bántani. *Gondolkodhattál volna erre akkor mikor Jugheadel készültél lefeküdni!!*
Üvölti az agyam, ami most cseppet sem segít a helyzetemen. Oda érek Bettyék hazához. Nagyon remélem haza ért már, mivel nekem egy órával több volt. A verandára sétálok és megnyomom a csengőt, melynek hangja még ki is hallattszik. Lassan nyíl az ajtó, Betty kinéz mögüle majd vágná is be, ha nem rakom oda a lábam.
-Betty enged, hogy meg magyarázzam.-mondom és még mindig ott a lábam.-Betty.
Végül kintebb nyitja az ajtót én pedig besétálok. Elindul előttem fel az emeletre a szobájába majd leül az ágyára és rám figyel.
-Oké..hát..tudod, hogy felgyújtották a házunkat, anyám majdnem meghalt és itt jött képbe Chris és kiborultam, ti szakítottatok valamiért és Jug át jött mert nyomoztunk Chris után és csak, úgy megtörtént.. én.. annyira sajnálom. Ha hiszed ha nem, jobban vágytam Sweet Pea érintésére, aki minden bizonnyal most Rebecaval van.-hadarom el gyorsan. Betty csendben volt egy darabig majd felnézett rám.
-Még most nem tudok megbocsájtani.-mondja.
-Megértem.-mondom és kínos csend áll be közénk.
-Mi történt Chrissel? Nem látom mostanában.-mondja én rám pedig rám tör az émelygés és az idegeskedés.-Hé jól vagy?-kérdi szemöldök ráncolva.
-El kell mondanom valamit, de csak akkor ha nem mondod tovább.-mondom és leülök mellé. Minden elmeséltem, hogy Chris megakart ölni, de mi öltük meg vagy is pontosabban az anyám ölte meg.
-Jézusom!-nézzi Betty a padlót.-Miért nem szóltál? Segítettünk volna.-mondja rám nézve.
-Nem tudom Betty. Jelen pillanatban még jobban nem tudok gondolkodni. Anyámon és Sweet Pean jár az eszem, mintha egy rémálomba csöppentem volna, amiből nem tudok felkelni. Bettynek csörögni kezdett a telefonja majd felvette és kihangosította.
-Szia Ronnie.-köszöntünk egyszerre.
-Áh csajok, jó hallani, hogy kibékültettek.
-Még nem teljesen.-mondja Betty.
-Gyertek a Pop's-ba fontos és Betty készülj fel mindenre.-mondta majd kinyomta. Bettyvel egymásra néztünk és szinte ugyan azt gondoltuk. Mi jöhet még?
VOUS LISEZ
Titkok felfedezése. || 𝚂𝚠𝚎𝚎𝚝 𝙿𝚎𝚊 || {BEFEJEZETT} •2018-2019•
Fanfiction!Nem kapcsolódik a sorozathoz! Kimberly King, mindent próbál helyrehozni, de mindig valami baj felül kerekedik rajta és ez megnehezíti a dolgát. Édesanyjának is vannak titkai úgy, mint az összes embernek és barátainak. Ha szeretnél belenézni Kim é...