𝓔𝓰𝔂ü𝓽𝓽?(Katie)

5.5K 166 5
                                    

Katie

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
"𝔸 𝕓𝕠𝕝𝕕𝕠𝕘𝕤á𝕘𝕠𝕞 𝕖𝕘𝕪𝕖𝕥𝕝𝕖𝕟 𝕗𝕖𝕝𝕥é𝕥𝕖𝕝𝕖 𝕒𝕫 𝕋𝔼 𝕧𝕒𝕘𝕪!"
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Legalább egy órája úton vagyunk,de egyáltalán nem zavar,hiszen már csak azzal is beérném hogyha az autóban ülnénk egész este és hallgathatnám a csodálatos hangját.Rengeteget beszélgettünk és nevettünk az autóban.Lehúzodott az út szélére és a kezembe adott egy vörös kendőt,hogy kössem a szememre.Kérdőn felhúztam a szemöldököm,majd miután felnevetett és bólintott,tettem amit kért.Semmit sem láttam,de hallottam ahogy az autó elindul,majd egy kis idő után újból leparkol.
Nate kiszállt az autóból,majd az én oldalamra sietve segített kikászálódni nekem is.Hátulról átkarolva a derekamat,kezdett előrefele tolni.Majd egy pillanatra megállt.

-Nem látsz semmit?-kérdezte és éreztem a hangján,hogy mosolyog.

Megráztam a fejemet.

-Akkor jó.-belepuszilt a nyakamba,amitől az egész testem libabőrös lett és éreztem,hogy a közelsége vágyat kelt bennem.
Folytatta a vezetésemet.

-Vigyázz!Lépcső.-még el se jutott az agyamig amit mondott,mikor a hatalmas tenyerei az égbe emeltek és a lépcső tetején értem földet.

Sétáltunk körübelül még öt percet,mikor meghallottam a tenger hullámainak hangját,ahogyan a szikláknak csapódnak,majd hangosan visszacsobbannak.Éreztem a nyári,lágy szellőt és a friss levegőt.
Kiskoromban voltam utoljára tengernél,mert anya a sok munkája mellett nem tudott elhozni,pedig imádtam.
Megéreztem Nathan kezét,ahogyan egyre feljebb és feljebb húzza  a derekamról,majd a nyakamon végig simítva a kendőn lévő csomót kibontja.Amint a földre hullt az anyag,megpillantottam a tengerbe nyúló,hosszú stég végén lévő asztalt,ami körül minden ki volt világítva.Hátrafordultam,majd érzelmesen megcsókoltam Nate-t,aki belemosolyodott a csókunkba,majd miután elváltunk egymástól a kezemet megfogva sétáltunk az asztal felé.
Kihúzta nekem a székemet,majd átment a másik oldalra és Ő is elfoglalta a helyét.
Legalább négy féle étel volt,de a hasamba repkedő pillangóktól,nem sokat tudtam enni az íncsiklandó falatokból.

-Sétálunk egyet a parton?-kérdezte miután befejeztük az evést.

-Természetesen.-válaszoltam mosolyogva,majd elfogadtam a felém nyújtott kezét.
A parton sétálva egy kérdésen járt az eszem folyamatosan.
Tényleg szerelmes lenne belém vagy csak pusztán meg akar kapni?

-Nate?-hívtam fel magamra a figyelmét.

-Tessék?

-Amit aznap este mondtál,mikor a padon ültünk...-kezdtem bele,de nem tudtam,hogy lassan vezessem rá a témára vagy csapjak bele a közepébe.

-Mi van azzal?-kérdezte felvont szemöldökkel.

-...komolyan gondoltad,hogy szeretsz vagy csak megakarsz kapni?-az utóbbit választottam és belevágtam a közepébe.

-Ezt komolyan kérdezed?-emelte feljebb a hangját-Ennyire nem bízol bennem Katie?

-Én bízom benned csak nem akarok csalódni.

-Ez pontosan azt mutatja,hogy nem bízol bennem annyira,hogy elhidd azt amit mondtam.

-Biztosra szeretnék menni.-vékonyodott el a hangom,mert eléggé meglepett ,hogy ennyire hangosan beszélt,szinte már kiabált.

-Biztosra?

-Sajnálom

-Kat,itt volt egy csodálatos este és te elrontod azzal,hogy azt mondod megbízhatatlan vagyok és hazug.

-Álljon meg a menet!Egy szóval nem mondtam,hogy megbízhatatlan vagy azt meg aztán végképp nem,hogy hazug.-kiabáltam rá,de a bátorságom azonnyomban elszállt,mikor belenéztem az elsötétült és egy picit talán csalódott tekintetébe.

-Nehogy már neked álljon feljebb.-már visszább vette a hangját,amikor látta,hogy minden egyes szavára összerezzenek.Tudja,hogy nem szeretem,ha valaki kiabál.Szemei szomorúságot sugalltak és rájöttem,hogy tényleg bíznom kellene benne.
Nem most kellet volna felhoznom ezt az egészet,elrontva vele az első igazán közös esténket.

-Ne haragudj!-észhez kaptam és bocsánatot kértem tőle.

-Ne haragudjak?-nézett most már a szemeimbe.-Tényleg Katie?-folyamatosan a teljes nevemen szólít és már vagy 1 hónapja nem hívott igy.-Előbb kellene gondolkozni.

Elindult a stéggel ellenkező irányba,amerre azelőtt is tartottunk,mielőtt elcsesztem volna az egészet.
Utána rohantam majd hátulról átölelve szorítottam.Hiába próbálta levenni magárol a kezeimet,nem tudta.

-Sajnálom.Bízom benned és Szeretlek-mondtam teljesen őszintén a fejemet a hátába furva.

Megfordult majd a tekinteteink megtalálták egymást.
Az eddigi legérzelmesebb,leghosszabb, legszeretetteljesebb csókunk volt a mostani.
Miután elváltunk,maga után húzott egy nagyobb sátorba,melyben az égő gyertyák fényt nyújtottak a sötétben.
Nate elengedte a kezemet majd beljebb ment és egy csokor rózsával a kezében sétált vissza elém.
Könnybe lábadt a szemem.

-Katie Williams,a leggyönyörűbb,legkedvesebb,leghisztisebb...-itt elnevettem magamat a könnyeimmel küzködve.-...legokosabb és még órákig sorolhatnám.Megtisztelnél azzal,hogy a magaménak tudhatlak és a barátnőm leszel?-kérdezte csillogó tekintettel.

-Igen,Igen,Igen-kiabáltam,majd az ölébe ugorva csókoltam meg.

Jelenleg én vagyok a legboldogabb lány a világban.Nathan Grey egy csodálatos férfi és már az enyém.

★ 𝓑𝓮𝓷𝓷𝓮 𝓥𝓸𝓵𝓽á𝓵? ★/✔️Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin