-Mit gondoltok? -kérdezte Ella maga elé rakva az egyik szoknyát. Daniel a sarokban lévő puffban ült fejét a falnak támasztotta. James pedig mellettem ülve a térdére támasztott kezén pihentette a kezét, egyedül én figyeltem rá. -Vagy legyen a másik? -vette a kezébe az előzőt. Vagy az előttit.
-Tél van. -tette hozzá Daniel unottan. -Jó, hogy nem fürdőruhát nézel. -motyogta mire Jamessel elfojtottunk egy mosolyt. Ella a szemét forgatva fordult felénk segítséget kérni. -Megnyugtatlak, hogy ők is ugyanezt fogják mondani. -kommentálta még mindig, mire Ella mérgesen nézett rá.
-Próbáld fel. -mondta James. -Ha jól áll megvesszük. -magyarázta, mire Ella boldogan sietett a próbafülkék felé, de előtte egy szúrást villantott a testvérére. -Ez bejön neki, nem? -kérdezte tőlem James, mikor Ella látóhatáron kívül volt. Eszméletlenül tetszett neki.
-Biztos. -feleltem nevetve. -De tudod mit mondtam. -magyaráztam, mire védekezően felemelte a kezét.
-És egyébként, mire is kell így kiöltözni? Lemaradtam valamiről? -nézett rám aztán Danielre.
-Holnap lesz anyánk születésnapja. -válaszolt Daniel helyettem. -Egy vacsorára vagyunk meghívva és ehhez csinál ekkora felhajtást. -mutatott a próbafülkék felé. -Ja és ezután jön a következő baja, hogy nem lesz kivel megjelennie, mivel ez egyben egy céges buli is ezért nem fog tudni kivel táncolni.
-Én elmegyek vele. -válaszolt rögtön James egy hatalmas vigyorral. Daniel pedig felvonta a szemöldökét. Időközben már rájöttem, hogy hiába Ella az idősebb testvér, mégis Daniel volt a védőbb. -Persze, ha nem gond. -James azonnal hárított mikor meglátta az arckifejezését.
-Nekem nem gond. -kapott választ. -Apánknak lehet az lesz.
---
-Akadt egy kis baj. -szóltam ki a fürdőből a tükör előtt állva. Kereken egy óránk volt elindulni én pedig már majdnem készen voltam. Az egyedüli dresszkód annyi volt, hogy mindenkinek kell hordania vöröset. Valószínűleg azért, mert Elizabeth kedvenc színe a vörös. Egy vér vörös ruha volt rajtam, a combom közepéig passzos volt, a szoknya része pedig onnan indult. A hajam be volt göndörítve és az elkószált babahajaim pedig egy piros csattal tűztem el. -Nem érem a cipzárt. -fejeztem be.
-Oh. -reagálta le Daniel, amikor belépett a fürdőmbe. Egy fekete öltönynadrág volt rajta, vörös inggel és egy fekete zakóval, illetve egy fekete nyakkendővel. Zöld szemeit végig futtatta rajtam, majd a végén a szemembe nézett. -Segítek. -lépett egyből mögém, így a tükörrel szemben álltam, Daniel pedig szorosan mögöttem. A cipzár probléma azonnal megoldódott. -Gyönyörű vagy. -simított végig a karomon és hátulról egy puszit nyomott a fejemre. -A végén még elkell tűntetnem az összes pasit az öt méteres körzetedből. -fordított szembe magammal és egyik kezét az arcomra simította másikat pedig a derekamra.
-Nem kell aggódnod miattuk. -nyomtam egy puszit a szájára majd elfordulva tőlem, a pulton lévő táskába tettem egy kézfertőtlenítőt, egy szempillaspirált és még pár cuccot.
Az étterem, ahova mentünk nem volt messze. Az ünneplés egy nagy teremben lesz, ahogyan majd a vacsora után a kis buli is. Amikor megérkeztünk, Danielbe karolva léptem be az épületbe. Sok ember volt ott, és jó volt látni, hogy egységesen mindenki viselt valami vöröset. Daniel anyja az ajtóban üdvözölte a vendégeket, mellette a férje állt, másik oldalán pedig Dave.
-Daniel. -lépett Daniel apja a fia elé, megelőzve a feleségét. Bátorítóan megszorítottam a barátom karját és kedvesen mosolyogtam az idősödő férfire. Aki persze egyből észrevett. -Amanda, milyen szerencse újra látni. -vigyorgott rám, én pedig olyan élesen szívtam be a levegőt, hogy féltem meghallja. De mégse szóltam semmit.
YOU ARE READING
A Hold és a Csillagok
Romance"Olyan volt mint a Hold, volt egy oldala amit soha senki sem látott." -Belegondoltál abba valaha is, hogy mi csillagok vagyunk? -kérdeztem hirtelen megszakítva a rég beállt csendet miközben az alkarjaimon támaszkodva figyeltem a gyönyörű csillagokat...