A Hold és a Csillagok

-3.-

-Jegyezd már meg, Katelyn! A srácoknak mindig is azok a lányok kellenek akik szégyenlősek és aranyosak! Te pedig rettentően babás lány vagy, szóval könyörgöm, hogy nyílj meg neki legalább egy kicsikét. -könyörgött a telefonba Lizz amit Ellától kaptam kölcsön, hogy felhívjam a barátnőm.

-Ugyan már, Lizz azért jöttem, hogy befejezzem a tanulmányaim és nem azért, hogy pasizzak. -döntöttem az üvegnek a fejemet miközben vártam, hogy végre Daniel megtankolja az autót. -Mellesleg nem az én stílusom, és tuti van barátnője. Ezt már megállapítottam. -bólogattam miközben végig futtattam a tekintetem a kocsinak dőlő srácon.

-Nem hiszem, sok csaj rá van állva, mert azért könyörgöm csak rá kell nézni, de nem hiszem, hogy van barátnője olyan magányos farkasnak tűnik, mint te szóóóval. -kezdett bele Lizz de amint megláttam, hogy a pénztárból jön ki Ella az anyjával egyből megakadályoztam.

-Le kell raknom, Lizz. Hívlak ha tudlak. -bontottam meg a vonalat egyből mikor beszállt a lány az anyjával együtt. -Köszönöm, hogy telefonálhattam. -mosolyogtam a szőke lányra aki viszonozta is. -Mikor megyünk haza? Nem vagyok hozzászokva, hogy éjfélig fent maradjak. -nevettem fel miután ásítottam egyet. -Mellesleg amúgy is tanulnom kell majd.

-Hétvégén? Na persze. Haza megyünk, alszunk aztán holnap elmegyünk vásárolni pár dolgot és ha még ezután is lesz kedved tanulgatni talán tanulhatsz de akkor is csak átolvashatod. -csatlakozott hozzánk a csoportunk egyetlen férfi tagja aki rám meredt majd beindította az autót.

-Kicsi fiam menjünk haza, az úgy is közelebb van mint a te házad. -dobta be az anyuka mire a fia azonnal szinte kővé dermedt és megszorította a kormányt. -Apa otthon van de most jó kedvében van. -magyarázta nyugodtan de ez nem nyugtatta meg a fiát.

-Otthon van? Mármint tudod ki. -fordult be az egyik utcába. -Én akkor oda nem megyek be, ti menjetek de se én se Katelyn nem megyünk be oda. -magyarázta mire felvontam a szemöldököm. -Tőlem Ellát beviheted de én nem engedem, hogy ő egy fedél alatt aludjon az ördöggel. -mutatott rám.

-Megszabad tudnom kitől is óvsz ennyire? -kérdeztem halkan mire Ella rám nézve rázta meg a fejét, hogy ne is várjam a választ a fiútól mert nem fogok kapni.

-Könyörgöm. Csak egy éjszaka, esztek alszotok és már mehettek is reggelire se kell maradnotok. -mondta mosolyogva mire a fia elgondolkodott de végleg csak rábólintott. -Csak kérlek most ne verekedjetek. -mondta mikor megálltunk egy ház előtt. Pontosabban egy palota előtt. Kertjében rózsák voltak, fehér ház volt és egyszerűen gyönyörű.

-Itt laksz? -kérdeztem Ellát mikor kiszálltam az autóból. -Gyönyörű. -állapítottam meg ismét mire a barátnőm felnevetett.

-Egy kis viskó de én imádom. -halkan elnevettem magam a megnevezésen. Akkor az én családi házam mi lenne ha ez egy viskó.

-Próbáld meg elkerülni a házban tartózkodó összes férfit rajtam kívül. Semmi kedvem a bunyóhoz. -csapódott mellénk Daniel és mondta nekem az ajtó előtt. -Leginkább egy olyan fiút kerülj aki hasonlít rám, ennyi. -magyarázta mikor benyitott és előre engedte az anyukáját, a nővérét és végül engem.

-Na végre Elizabeth. -jött ki valaki az egyik helyiségből. Kissé idősödő világos barna hajú férfi volt. Inge legfelül nem volt begombolva, ujjai felvoltak gyűrve, és a farmerje is lógott rajta. -Hát te meg? -nézett a fia felé aki mellettem állt. -Na és a kis Barbie baba? -bökött rám mire inkább a földet tanulmányoztam.

-Én is örülök hogy látlak, apa. Ő pedig Katelyn, a barátnőm. Kérlek ne rontsd el az első találkozást. -nyúlt a derekamhoz és húzott magához, hogy megerősítse a szavait én pedig esetlenül álltam mellette.