Első fejezet

209 8 0
                                    

Egy átlagos nap az életemben. Iskola, aztán istállótakarítás és végül esti edzés. Van amikor suli előtt is edzek, vagy délután, ez változó. Soha sincs túl sok kedvem lovagolni, viszont mivel ez már generációk óta a családunk vállalkozása és hogy is mondjam.. ebből élünk. Nincs saját lovam, legalábbis egyiket se tulajdonítom magaménak, mivel úgyis azon lovagolok, akin szeretnék, és így is ugyanúgy kell takarítanom és tisztítanom körübelül 4-5 boxot.
Mostanában egy almásderes kancán lovagolok, akinek akármilyen fura is, de Tetris a neve. Valahogy hét-nyolc év között van, és legtöbbször díjugratást gyakorlunk. A szüleim szerint az újítások (tehát a modern világ) miatt nem foglalkozik családunk többé a galoppversenyzéssel. Mi soha nem bántanánk a lovainkat, hogy célt érjenek el, viszont a mai trénermegoldások már mások, mint a harmincas években. Egyetértek ezzel, én valahogy soha nem tudnék zsoké lenni; már csak az érdeklődési köreim miatt is. Nincs más választásom, sajnos a jövőm már adott; csak a lovak, a lovak, a lovak.

Kiábrándulva gondolataimból, a reggeli kakaóm fölött üzengettem Zsozsoval, polgári nevén Zsófiával, a legjobb barátnőmmel. Ő velem ellentétben rajong a lovakért amivel már őszintén tököm kivan, de meg szoktam hallgatni lovakkal kapcsolatos mondanivalóját, hátha valami érdekeset is mond azokon kívül, hogy terveznek venni egy négylábút, csupán még a keresést sem kezdték el.

Én: Sziaaa! <3
Zsozso: hy :3
Én: Készültél a töridogára? Nekem ki is ment a fejemből, de pont leszarom. Hála égnek senki nem várja el tőlem hogy jó tanuló legyek.
Zsozso:
basszameg el is felejtettem!!!! ahajjjjjj
Én:
Hahaha! Kit érdekel a világháború? Jó mondjuk az pont egy érdekes tananyag. Egy a jó, hogy talán valamire emlékszem, mert anyuék néha meséltek róla h használtak a mi lovainkból is benne, és akkor mesélt róla. Meg azért csak figyeltünk "Annane"-re...
Zsozso: talan igazad van. na tala majd sulibaaa ^^ puszpusz

Csokoládés italom és vajas kalácsom elpusztítása után kiválasztottam a ruhámat. Úgy negyed óra gondolkodás után végre kihalásztam a szekrényemből egy rózsaszín "Pull & Bear" feliratú pulcsit, amin a betűk fehérek voltak. Nadrágnak egy világoskék hosszított derekú farmert választottam. Térdein kisebb-nagyobb lyukak voltak, de én pont ezért is szerettem. Cipőnek egy egyszerű, fekete Vans cipőt vettem föl. Nem volt a kedvenc lábbelim, viszont ez volt a divat, és meg kell hagyni, nem állt olyan rosszul. Zsozso szerint kifejezetten az én lábamra lett teremtve.

Átöltözés után a fürdőbe siettem, és fogat mostam. Amint végeztem, szinte azonnal kifutottam az ajtón. Végighaladva a viszonylag hosszú macskaköves udvaron, az istállónk ugyebár közvetlenül az út mellett volt, ezért a séta közben a kikukucskáló lovak fejét megsimogattam. Nem mind nézegetett ki a pici nyitott ablakon, amik a boxok falára oltak felszerelve, de mivel esős és hideg volt, ez érthető volt. A hideg csipkedte az arcomat, de nem panaszkodtam, inkább mentem némán az iskola felé. Körübelül félúton csipog a telefonom.

equestrian_hungary és HUN_horse_loooove követni kezdett téged.

Csak forgattam a szememet, és így, hogy a telefonomhoz kaptam, bekapcsoltam valami random zenét, ami a letöltött számok között az első volt. Így már nem volt olyan egyhangú az út, de így se nevezném túl izgalmasnak.

,,Vadállat.&quot;Where stories live. Discover now