-Dorka?
-Dorottya!
-Dorka, hallasz?
-Dorci!
Sok-sok ismerős és ismeretlen hangot hallottam. Na most, valószínűleg tényleg be vagyok tépve, hiszen egy fehér szobában, rajtam kívül csak egy alak ült. Nehezen vettem ki a körvonalát, a telefonját bújta. Fehér szakadt nadrág volt rajta. Vagy csak bőrszínű volt a nadrág a térdénél.
Kérlek, ne nevessetek ki. Ebben a pillanatban tényleg nem tudtam eldönteni.
Nem jött ki egy hang se a számon. Most vettem észre, hogy mellettem fekszik még pár ember, és ekkor realizálódott bennem; egy kórházban vagyok. De hogy kerültem én ide?
Végre meg bírtam szólalni. De akkor sem azt, amit szerettem volna. Azt akartam volna mondani, hogy mi a faszt keresek én itt, és ki hozott be, és miért?
De ez helyett valami hümmögés jött csak ki a számon.
A fehérnadrágos alak (akit még mindig nagyon homályosan láttam) felnézett a telefonjából, és rám figyelt, mintha nem lenne biztos, hogy én vagyok.
"Itt!" akartam mondani.
-Hmmmpf!
A valaki már biztos volt abban, hogy én szólaltam meg, és idesietett.
-Dorka?-szedte a lábait.
-Mhm!!
Az alak közelebb jött, és szépen, lassan kirajzolódott, hogy Peti az. Milyen aranyos, hogy eljött ide.
"Peti?" kérdezte az agyam.
-Donald Kacsa?-mondtam. Meg voltam zavarodva. Nem is ezt akartam mondani!
-Dorka! Hahó..! Nyugi.. csak az orvosi gyógyszerek hatása alatt vagy. A legerősebbet adták neked, abból is 2 és felet- nézett rám a csillogó szemeivel.
"Micsoda? Én nem emlékszek semmilyen gyógyszerre!" mondta a tudatalattim.
-Mi? Én nem szívni cukor now? A vakondember? Ak? Légyember?
Felnevetett.
-Mindjárt idehívom a szüleidet. Elmentek egy kávéra a kórház éttermébe-de azzal belekapaszkodtam. Ez alig sikerült, mivel a kezeim helyett is valami teljesen mást mozdítottam meg, de amikor éppen elértem a csuklómmal, értette a célzást.
Nem akartam, hogy itthagyjon egy másodpercre sem!
"Nehogy elmenj! Hülye vagy?"
-Mennyi az idő?-jött ki a számon.
Végre valami értelmeset is kérdeztem.
-Hajnali 5-sóhajtott. Délután 4 óta ittvagyunk. A szüleiddel azóta itt ülünk! Borzasztó, de nagyon aggódunk miattad. Elmegyek, szólok a szüleidnek.
"Mikor érsz vissza?"
-Futsz?-néztem rá már majdnem sírva.
-Futok-mosolygott rám, azzal futott ki a fehér ajtón.
Remélem be is tartja!..
Sziasztok!
Hú, nagyon jól esett írni ennyi idő után. Ez szerintem egy izgalmas rész lett, és tudom, milyen rossz várni egy izgi rész után (még akkor is ha kb egy embernek írok, abból kettő én vagyok). Tehát nagyon igyekszek a folytatással! Szerintem holnap érkezek vele!
YOU ARE READING
,,Vadállat."
Adventure!! A könyvecske trágár beszédet tartalmaz !! ,, Ez egy vadállat. Nem kéne közel lenned hozzá, Dorottya. Ha rám hallgatsz, nagy ívben elkerülöd ezt a lovat. " Magyar Dorottya egy 18 éves lány, aki lovas családba született, de egyátalán nem szereti ez...
