Gold az álomló

12. A hír

Odamentünk apához.
- Na mi az a hír? - kiváncsiskodott Susan.
- Majd megtudod. - mondta apa rejtelmesen.  - Na de mindenki a kiosztott lóvához megy és azt a lovat fogja gondozni mindig.
- Oké.  - kiáltottuk egyszerre.
- Na szóval, Emily ugye Gold, Susan- Mámor, Josh- Angel, Frank- Button, én- Popcorn. Katie(anya) te csinálsz nekünk valami uzsit? - mondta apa.
- Igenis uram. - viccelődte el anya és még szalutált is ahogy én csináltam.
- Köszi drágám. És Diana te megnézed a lovakat mielött hozzáfogunk az ápolásukhoz? - kérdezte apa.
- Igen. - mondta Diana.
- Na akkor mindenki a dolgára. - mondta apa.
- Gyere Susan a mi lovaink úgy is külön bokszot kaptak. - mondtam a barátnőmnek.
- Menjünk elkényeztetett lovainkhoz kik csámcsogják a szénát. - itt elszakadt a cérna és elkezdtem nevetni.
Elindultunk a lovainkhoz akik mostanra tényleg egy külön helyet kaptak mivel apa úgy gondolja hogy a lányának és a barátnőjének a lovának külön hely kell,  ezért hát Gold és Mámor nem annyira távol a többi lótol két bokszban él és élvezik egymás társaságát. Mivel ők még kaptak egy külön kis legelőt(a nagy legelőnek a fele akkora) de viszont legtöbbszőr a nagy legelőn vannak ők is.  Na mindeg, szerintem apa túllőtt a célon mivel ez egy elég nagy hely de apa azt mondja hogy ne aggódjak.
Mire mi odaértünk már jött is Diana.
- Sziasztok lányok megnézhetem a lovaitokat? - kérdezte.
- Persze. - feleltük egyszerre.
Diana megvizsgálta Goldot és Mámort és azt mondta jó egézségnek örvendenek.
- Köszönjük anya. - mondta Susan.
- Szívesen na de megyek Joshhoz megvizsgálni Angelt,  majd találkozunk sziasztok. - mondta és elsétált.
- Emily,  az apukád mondja hogy 5 órakor találkozunk és elmondja a híreit,  viszont most kitalált valami új hírt. - fordult hirtelen hátra.
- Szerintem csutakoljuk le a lovakat ötig még van bőven idő. - ajánlottam.
Miután lecsutakoltuk a lovakat ránéztem az órámra.
- Uram atyám már fél 5.- kiáltottam.
- Akkor szerintem menjünk nézzük meg az anyukádat. - mondta és már el is indultunk.
Bementünk a házba ahol anya csinápta a meleg szendvicseket, de én észrevettem  egy kosarat ami le van takarva.
- Anya mi van a kosárba?  Csak nem süti?  - mit tehetek,  édes szájú vagyok.
- Nem mondom el. - mondta. - Na de ötig még van idő,  menjetek fel a szobádba.
Felmentünk és levetettük magunkat a kanapémra.
- Szerinted mik a hírei apukádnak?  - kérdezte Susan.
- Gőzöm sincs. - mondtam.
- Remélem jó hírek. - mondta. - álitólag 3 híre van,  remélem maximum 2 jó és 1 rossz.
- Vagy ha nagyon reménykedünk 3 jó. -reménykedtem.
- Jó lenne. - mondta Susan. - Akkor beszéljünk,  de miről?
- Micheal? - kérdeztem.
-Felőlem. - mondta hűvösen.
- Mit mondott neked hogy annyira megszeretted? - kérdeztem.
- Hát úgy eleve azt szerettem benne hogy ő is szereti a lovakat meg hogy volt egy lova,  álitólag. - mondta.
- Miért álitólag? - Kérdeztem.
-Mert én nem láttam és sose képét se mutatott. - mondta.
- Na én inkább lemegyek mivel 10 perc és 5 óra. - mondtam.
- Én is megyek. - mondta Susan.
Lementünk és akkor láttuk hogy már mindenki ott van.
- Ti hogy hogy itt vagytok?  - kérdeztem.
- Elöbb végeztünk és unatkoztunk. - mondta Josh.
- Na ha már mindenki itt van elmondom a híreket. - mondta apa.
- Első: Mostantól többet leszek itthon mivel új kocsit gyártunk és most szabira mentem nyár végéig. - erre nagy újjongás támadt. - Ez a kocsi:

Vagyis valami ilyesmi ahogy lerajzolta a festő.
2. Holnap elmegyünk kirándulni az erdőbe 1 hétig. - uramisten. -
3. Lehet ez rossz hír de miután visszajövünk veszünk egy lovat és lovardát nyitok. - itt megfagyott a levegő még az udvaron is.