Gold az álomló

16. Késő volt

Ma kezdjük el hirdetni a lovardát. Miközben apa és Frank elment megvenni Édent én és Susan elmentünk a faluba ami közel volt hozzánk hogy kirakjuk a szórolapot.

Pár nap múlva.

Mára lett megbeszélve az első lovaglás és igazából már az egész hetünk be van táblázva. Egy csomó gyerek jön együtt ezért apáék még 5(!) iskola lovat vettek Racheléknék. Szerintem mindjárt elfogy a lovuk de azért gondolom örülnek hogy ennyi lovat vesznek tőlük.
Az eggyik Concord egy pej ló, nagyon barátságos kezdőknek tökéletes.
Van még Süti egy tarka ló (barna fehér), póniló nagyon aranyos kezdöknek ő is tökéletes.
Ott van Lucky egy izabella fakó ló aki inkább a haladóknak van.
És még a két testvér Pötyi és Foltos. Ők is a kezdőknek vannak, de a haladóknak is tökéletes.
Meg ugye Éden és Relytély a haladóknak természetesen.
Megjöttek a gyerekek akik 7-en voltak és mindenkire ki lett osztva egy ló. Kicsit Sokan jöttek.
A haladók azok elég beképzeltek voltak, de nem volt semmi gond.

Tanulók:

Amanda- kezdő
Lova: Süti
Haja színe barna szeme színe is. Egy kedves lány aki félénk, de a lovagláshoz van tehetsége.

Emma- ő is kezdő
Lova: Pötyi
Haja színe szőke szeme pedig zöld.
Kedves lány nagyon bátor, és nagyon megkedvelte Pötyit.

Carol- ő is kezdő
Lova: Foltos
Haja színe fekete szeme kék. Emma ikertestvére. Pont az ellentéte. Félénk és csendes,  viszont ő is megkedvelte Foltost.

Gerry- kezdő
Lova:Concord
Haja barna és szeme is. Bátortalan de ő már le tudja csutakolni Concordot, és fel is tudja szerelni.

Ők a kezdők. És most a haladók.

Beth - Haladó
Lova: Lucky
Szeme barna haja szőke. Ő nem a beképzeltek közé tartozik és Lucky is  megkedvelte. 5 éve lovagol ami látszik is.

Cornelia- Haladó
Lova: Relytély
Szeme kék haja szőke. Nagyon beképzelt, azt hiszi övé a világ a barátjával együtt. 3 éve lovagol, és erre nagyon büszke. Relytély nem kedvelte meg túlságosan, de Cornelia más lóra feni a fogát.

Leo- Haladó
Lova: Éden
Szeme kék haja barna. Ő is beképzelt. Cornelia a barátnője. 6 éve lovagol, és Édennel egyedül nagyon barátságos. Együtt versenyre is mehetnének, majd beszélek vele.

Ennyien vannak. Én a haladókat oktatom akik bemutatták hogy tudják lovagolni. Hááát, nem mondom hogy rosszak mivel egyedül Cornelia volt az aki nem ült olyan biztosan szegény Relytélyen. Beth és Leo nagyon ügyesen lovagolnak ezért úgy gondoltam kimehetnénk egy kis terepre.
- Gyertek ide! - kiáltottam miután mindenki bemutatta mit tud. - Azt szeretném ha most kimennénk egy terepre. Jövök csak felszerelem Goldot.
- Ki az a Gold? - kérdezte Cornelia a leg unszimpatikusabb.
- A lovam. - válaszoltam.
- Aham. - motyogta irigykedve, hogy nekem már van lovam.
Elfutottam Goldhoz a ménistállóba.
- Szevasz lovacskám. -üdvözöltem a lovamat. Megöleltem és adtam neki az elmaradhatatlan répából.
- Na, mit szólsz egy terephez? - kérdeztem, mire Gold csak nyerített egyett így adva tudtomra ő örül. -Na akkor felszerellek.
Előhoztam a nyergesből a nyerget felraktam rá aztán kihoztam a kantárt.
Kivezettem és sok csodálkozó és irigykedő arccal találkoztam.
- De szép! - csodálkozott Beth.
- Tudom, ő az én lovam. - mondtam dicsekedve, de egy szempillantás alatt elment a jó kedvem mivel eszembe jutott Gold vad élete. Vajon neki jobb így mint akkor? Még mindig bizalmatlan csak velem meg a családommal nem az.
- Ne simogassátok meg! - figyelneztettem őket.
- Miért? - kérdezte Leo.
- Mert nem és kész. Na de induljunk. Egy kettő, lóra. - mondtam mire mindenki felszált a lovára én meg meghúztam a kenygeleket és már pattantam is fel.
- Kövessetek! -adtam ki a parancsot.
- Rendben főnök asszony. - gúnyolódott Cornelia.
- Ez nem vicces. Ez az erdő tudod milyen sűrü és veszélyes? - kérdeztem.
- Ja persze, itt laknak a boszorkák. - nevetett már Leo is.
- Hát ha Corneliát itt hagyjuk akkor biztos. - mondtam mire két savanyú arc volt a válasz.
- Nem tudod mi mindent tudok. - mondta Cornelia.
- Te se tudod én mit tudok. Például csukva tartani a számat! - mondtam.
- Ezt még megkeserülöd! - mondta Cornelia.
- Beth légyszi menj hátra. - mondtam.
Beth hátra ment és egy ideig tök békésen telt az út. Igen, egy ideig aztán megláttam az alakot és nyílván Gold is, mert őrült vágtába kezdett.
Rémülten kaptam a kantár után, de már késő volt leestem, és Gold elfutott. Ideértek a többiek is, Beth pedig Gold után ment. Visszatért a kantárral és a nyereggel.
- Hogy szedte le? - kérdeztem.
- Nem tudom. Utána akartak menni Luckyval de késő volt, Gold elment. - mondta gyászosan.
A hazafelé úton, amikor Luckyn ültem Beth mögött még mindig a fejemben égtek a szavai.
Késő volt, Gold elment.

Sziasztok!   Remélem tetszik az eddigi rész, és hamarosan hozok egy új könyvet. Addig is ezt írom és a másikat is. Szerintetek az Utolsó reményt hagyjam?  Már nincs nagyon ötletem ahoz.  Köszi!