JONGIN szemszöge:
Unottan lapozgattam egy H&M-es magazint, az ágyamon gubbasztva, miközben épp a holnap esti programomat tervezgettem.
Csak van valami terve Kyungsoonak is, nem igaz?
Szarkasztikusan sóhajtottam egyet, mert hát basszus, ez a srác tuti nem szokott péntek esténként bulizni járni. Micsoda pazarlás.
- Hé, Kim, kaphatok egy törölközőt, mielőtt fürdeni megyek? - nyitott be hirtelen a szobámba Kyungsoo, teljesen fedetlen felsőtesttel, egy szál boxerben.
Szerintem, még pislogni is elfelejtettem, jelen pillanatban, a nagy sokkhatás miatt. Csak ki ne essen a helyéről a két szép szemem, mert azt már végképp nem élném túl, ha emiatt kezdene cikizni.
- Először is, van nevem, ne hívj "Kim"-nek - oktattam ki, miközben elfeküdtem az ágyamon - másodszor, ez az én házam, szóvalj ne mászkálj benne pucéran, akkor, amikor kedved szottyan hozzá. Harmadszor pedig apát kérdezd, vagy a házvezetőnőt, és ne engem, mert fingom sincs, hol tartjuk a törölközőket.
- Először is, nem érdekel különösebben, másodszor, ez nem a te házad, apád nevén van, harmadszor, ember, te laksz itt ki tudja hány éve, csak tudod, mi hol van!
Felvont szemöldökkel mértem végig, mint aki nem hisz a fülének. Mi az, hogy felesel velem?
- Nem tanítottak meg arra, hogy ha vendégségben vagy, viselkedj udvariasan?
- Pont te beszélsz itt az udvariasságról?
- Inkább menj máshova pucérkodni, Dió - azzal meg sem várva a válaszát, átfordultam a másik oldalamra, és a fülembe rakva a fülhallgatóm, becsuktam a szemem, és az álmok országába léptem.
~*~
Nincs is jobb, mint arra ébredni, hogy a nagyi palacsintájának, a jellegzetes illata lengi be az egész házat, kivéve, ha a nagyi történetesen már rég meghalt.
Oké, ez kicsit para.
Álmosan megdörzsöltem a szemeimet, és miután sikeresen kikeltem az ágyamból, komótosan elindultam a konyha felé. Lehet, hogy visszatért hozzánk az öreglány szelleme.
Legnagyobb meglepetésemre azonban Kyungsoo szorgoskodott a tűzhely előtt, és megint csak egy boxerben flangált, ami egyre jobban kezdett idegesíteni. Jó, oké, volt rajta kötény is, de az jelen esetben egyáltalán nem érdekelt.
- Mit is mondtam a pucérkodásról? - dőltem neki az ajtófélfának, miközben végigfuttattam tekintetem az egész testén. Nem izmos, inkább szimplán szálkásnak mondanám az alkatát. Ja, és sovány. De nagyon.
- Neked is jóreggelt! - vigyorgott rám a palacsintasütővel a kezében, én meg hirtelen azt se tudtam mit csináljak, annyira meglepett ez a "kedves Kyungsoo". Még soha sem láttam ilyennek.
- Jól érzed magad? Nem szedtél be valamit? - méregettem gyanakvóan, amire csak kisfiúsan megrántotta a vállát, és tovább mosolygott.
- Teljesen jól vagyo- Áu!
Szegény kis nyomorult, egész végig rám figyelt, így a kezét túlságosan is közel rakta a tűzhöz, ami persze megégette őt.
- Biztos, hogy még mindig jól vagy? - sétáltam hozzá, majd csuklóját alaposabban szemügyrevéve, próbáltam megoldani a helyzetet - Ha akarod, segíthetek bekötni.
- Ne fáradj - mosolygott továbbra is, majd ellépve mellőlem, elindult megkeresni az elsősegély dobozt.
- EZ IS A TE HIBÁD KIM! - hallatszott még a folyosóról, én pedig megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, amiért a régi Kyungsoo visszatért. Úgy látszik, ha konyha közelben van, jó lesz a kedve, és másokkal is kedves lesz. Ez tetszik.
- SZŰNJ MEG LÉTEZNI DIÓ!
- LECSAPLAK EGY GEREBLYÉVEL, MIKÖZBEN SÁTÁNI KACAJT FOGOK HALLATNI!
- PRÓBÁLD CSAK MEG, SÁTÁNSOO!
Én szívem szerint még tovább is folytattam volna, ezt a csodálatos párbeszédet, de sajnos az idő megint túl gyorsan telt, így inkább, egy gyors zuhanyzás után, rögtön öltözködni kezdtem.
Apám már hajnalban elhagyta a házat, Kyungsoo anyjával együtt, tehát rám hárult az a szent feladat, hogy minden bejárati ajtót alaposan bezárjak. Már rég kint ácsorogtunk, amikor a főkapuval bajlódtam, de az valamiért, sehogy sem akart normálisan záródni.
- Olyan béna vagy - jegyezte meg semmitmondó arckifejezéssel Kyung, miközben egyik lábáról a másikra állt.
- Ha neked jobban megy, csináld meg te!
- Akkor add ide - utasított, mire idegesen a kezébe nyomtam a kulcsot, én meg sértetten elindultam inkább a buszmegállóhoz.
Ha neki minden olyan tökéletesen megy, akkor nincs rá szüksége, hogy megvárjam.
Felbaktattam a megszokott sárga buszra, majd levágódtam a legutolsó helyre, ami még üresen árválkodott. Elmélyülve bámultam ki az ablakon, amikor a járgány hirtelen elindult. Zavartan néztem körbe, fogalmam sem volt arról, hogy Kyungsoo akkor most vajon elérte-e a buszt.
Össze-vissza kapkodtam a fejem az utasok között, és már épp ott tartottam, hogy szólok a buszsofőrnek, amikor megpillantottam egy terhes kismama mellett gubbasztani.
Nagyot sóhajtva nyújtóztam el az ülésen, amit a szomszédom nem nézett túl jó szemmel, ám jelen esetben csak az érdekelt, hogy az a nyomi mégis sikeresen felszállt a buszra.
~*~
- Nem is tudom Jongin... - hajtotta le a fejét bűnbánóan Namjoon, akit épp el akartam hívni, a ma esti fergeteges buliba.
- Pedig oltári a hely, a kiszolgálás is megfelelő, sőt még csajokat is találsz, ezer számra - álltam elő az érveimmel, de nem mentem sokra velük, ha egyszer Namjoon hajthatatlan módon, folyamatosan csak tiltakozik.
- Na, akkor mi lesz? - vágódott le mellénk Sehun, egy Starbucks-os itókával a kezében.
- Szerintem ezt is kihagyom... - nevetett zavartan Namjoon, de sosem tudtunk rá haragudni ezért, egyszerűen elfogadtuk úgy, ahogy van, a bulimentes énjével együtt.
- Semmi baj, nekünk viszont mennünk kell - húzogatta a pólóm ujját Sehun.
- Még csak most lett vége az utolsó óránknak, de te máris menni akarsz? - nevettem fel, miközben enyhén vállba bokszoltam a barátom.
- Minél előbb kezdjük, annál többet piálhatunk - válaszolt vállrántva, ám nyomban felpattant a helyéről, amint végzett az italával, és hogy még jobban tudassa velem, "ő készen áll az indulásra", még a táskáját is a vállára kanyarította.
- Megyek már, megyek már! - miután egy gyors ökölpacsit váltottunk Namjoonnal, Sehun után iramodtam, mert még azelőtt utol akartam érni, mielőtt kilép a suliból.
- Szóval a Light-Night az úticél? - kérdeztem lihegve, amint sikeresen beértem őt.
Nagyokat hümmögve jelezte, hogy megint abban a bárban fogjuk szarrá piálni magunkat, ahol az utóbbi 1 hónapban minden héten.
Sehun boldogan pötyögött valamit a telefonján, és amikor mosolyogva közölte, hogy a mai alkalmon, Luhan is látogatást tesz ugyan azon a szórakozóhelyen, ahol mi, csak elismerően hátbaveregettem.
Ki tudja, talán a végén mégis összejön a szerelmi élete.
Vajon Kyungsoo ott lesz a Light-Night-ban?
Úristen, mi ez a hülye kérdés, még szép, hogy nem.
Mióta is érdekel engem, az hogy hol van?
🍁🍂🍁🍂🍁🍂
DU LIEST GERADE
CAN YOU LOVE ME RIGHT? || kaisoo ꪜ
Fanfiction!! trágár kifejezések és felnőtt tartalom (18+) !! Jongin és Kyungsoo passzív-agresszív kapcsolatát kísérhetjük figyelemmel, mert mindketten összezavarodtak a tinédzser élet hormondús mindennapjaiban. EXO fanfiction; kai x kyungsoo ©cozyblake, 2019