17.rész

554 28 2
                                    

Kettő hete, hogy eljöttem siófokról . Kettő hete nem láttam már. Kettő hete fogalmam sincs arról , hogy mi lehet vele . Annyi kérdés van bennem , de mind megválaszolatlan . Talán hiányzom neki? Gondol még rám? Érdeklődik felőlem? De egyikre se kapok választ hiszen csak ő tudná ezeket megválaszolni . De vajon elólvasta a levelem vagy azt is kidobta mint a többit . Elég Vivi ! Elég! Ő már a múlt el kell engedned . Nem siránkozhatok miatta egy fiú miatt se lehetek szomorú és soha nem is voltam , de Gergő más volt nagyon más . Olyan érzéseket váltott ki belőlem amilyet még egy barátom se , oké ez kicsit furcsa mert ha úgy vesszük ő volt az egyetlen barátom . Az igaz , hogy általánosba volt , de komolyan azt még járásnak sőt kavarásnak se nevezném . De vele azt hiszem jártam és szeretett vagy is talán igen , minden egyes érintésébe vitt valami újatt és a csókja ...na igen még most is érzem ahogy csókol ahogy magához ölel és ahogy azt súgja , hogy  tud rám várni és a többi ...

Kora reggel kiszáradt torokkal és bedugult orral riadtam fel ,  még álomidtas szemekkel feltornázom magam ülő helyzetbe és lassan kinyitom a szemem , de aztán gyorsan vissza is csukom mert már nagyon is süt odakintva nap és elfelejtettem léhúzni tegnap a redőnyöm . Szuszogva megdörzsöltem a már kicsit könnyező szememet és a komodon lévő orrspréért nyúlok .

-Kicsim , hogy vagy ? Ugye nem felejtetted el , hogy ma megyünk a nagybátyjádékhoz ? .-anya mosolyogva nézett le rám és még a válaszaim várta a földön hevert párnáimat szedte össze . Nagyon is elfelejtettem , hogy megyünk siófokra , de miért pont most ? Sose szoktunk ilyen sűrün járni hozzájuk , persze most jelenleg ez csak nekem rossz és ha anya tudná talán nem kérne arra , hogy menjek én is , de nem futamodhatok meg hiszen nem Geri miatt megyek és ő ott sem lesz , de a nagybátyjám igen és elmondhatja anyáéknak , hogy Gergővel mi történt közöttünk amit nagyon nem szeretnék .
Zavartan vissza mosolyogtam anyára aki már furcsán kezdett el méregetni .

-Hát már egész jól vagyok ..talán . És nem dehogy felejtettem el hiszen tudod mennyire szeretek oda menni .-mosolyogtam rá és kimásztam az ágyból majd elővettem a ruháim . A mosolyom teljesen őszinte volt hiszen tényleg szeretek oda menni. Emmával mindig elvagyunk Mátéval sokat szoktam játszani Macival a kutyával pedig még mindig haragba vagyok mert ha kint eszünk bemegy az asztal alá és harabdálni kezdi az ujjam. Persze imádom a kis dögöt csak ilyenkor haragszom rá . Anya távozása után rendbe tettem az ágyam és elkezdtem öltözni . Nem vittem túlzásba hiszen sose szoktam nagyon kiöltözni egy fekete cicanadrágot húztam fel amibe egykét helyen fekete tűll anyag van így nyáron ha nagyon meleg van szellőzik is . És felülre egy régebb stílusú kicsit bő rövidujjú inget húztam . 

         __________

-Vivi figyelj lövöm.-kiáltott Máté majd belerugott a labdába ami elment a kicsi kapu mellett és egészen le gurult a kapubejáróig . Nevetve kocogtam a keritéshez ami elválasztja a két udvart a kutya miatt .
-Maradj csak , mindjárt felhozom .-vidáman intettem anyának aki kint űlt a teraszon és beszélgetett a többiekkel. A lenti kapuig egy hosszabb ösvény vezet szóval egy darabig még nem jövök vissza mert kitudja melyik bokorba esett a labda . Mikor leértem megkerűltem a bokrot vagy is inkább átpréseltem magam egy kicsi résen ami a bokor és a kapu között volt hagyva és a padlizsán színű labdát kezdtel el kutatni .
-Azt hiszem ezt keresed .- Ő volt az . Kibújtam a bokorból és a  felém nyúló kezéből kivettem a labdát , de még mindig nem mozdultam meg . Olyan régen láttam már és még mindig reménytelenűl szerelmes voltam belé . A tüdőmböl jól halhatóan kiszaladt a levegő és a náthámnak köszönhetűen még az orrom is bedugult . Gyöngyözödő homlokomból kisepertem az elszabadult tincseim és a labdával együtt elindultam vissza . Mit keres ő itt? Egyálltalán nem így terveztem az újra találkozásunk és még nem voltam felkészűlve erre .
-Várj !.-kezét a csúklómra fogta és visszarántott magához , egyik kezével végig simitott az arcomon majd öszekötött hajamba vezette hosszú ujjait és forró csókot lehelt a homlokomra . Elengedte a csuklóm és az eddig azt fogva tartó keze a derekamra siklott és mégközelebb húzott magához . Arcát a nyakhajlatomba dugta és hangos szuszogással jelezte , hogy most bizony ő is zavarba van .-Ölelj át . Búj közelebb és kérlek bocsáss meg .-ingem alját kezdte el gyürögetni és olyan erősen megszórított , hogy tisztán lehetett hallani a csontjaim ropogását .
-Hé Gergő , nyugalom ne szoríts így mert még eltöröd a csontjaim .-kezeimet a bicepszére csúsztattam és finoman eltóltam magamtól . Szemei a könnyektől csillogtak és kétségbeesetten kapaszkodott belém . Rendesen fizikai fájdalmat okozott a látványa na és az , hogy nem érhetek hozzá igazán szar érzés volt . Ajkaim megremegtek mikor kezem arcára simitottam amibe Gergő mégjobban bele döntötte az arcát és finom puszit lehelt a tenyerembe majd elvette onnan és a szívére szorította .
-A szíved túl gyorsan ver és teljesen lesápadtál . Gyere menjünk fel és öhm majd megbeszélünk mindent ha ..te is szeretnéd .-ajkát nyakamhoz érintette és olyan heves bologatásba kezdett , hogy azt hittem mindjárt kitörik a nyaka . Most vettem csak észre , hogy haját hátúl egy kis gombócba öszekötötte , de egy-két rakoncátlan tincs még is is az arcába szabadult amit egy mozdulattal kisimitóttam arcából . Kezét átvetettem a válamon , hogy belé tudjak karolni és ha netán összeesen megtudjon bennem kapaszkodni .
-Várj !.-hangja a kétségbeeséstől csengett szeme pedig mélységes fájdalmat és megbánást tükrözött. Tarkómra simította a kezét a másikkal pedig átölelte a derekam és magához ölelt . A nyakam tövéhez dörgölte az orrát és egy darabig így maradtunk míg elnem húzta a fejét és mélyen a szemembe nézett . Már nem volt olyan sápadt , de még mindig aggódtam azért , hogy esetleg összesik .
-Csak érezni akartam az illatod . Hiányzott . Kurvára hiányzott .

Átírás Alatt   GyakorlatWhere stories live. Discover now