Átírás Alatt Gyakorlat

22.rész

A tegnap este pontosabban hajnalba történtek után csak nagyon nehezen aludtam el. Persze ez három  okból is lehetséges . Az egyik, hogy a nagybátyjáméknál történtek miatt még mindig iszonyatosan rosszúl éreztem magam. A második,  ha idegen helyen alszok mindig forgolódok, mert nehezen találom a helyen és végűl a harmadik, elég nehéz lett volna elfelejteni a történteket csak úgy . Illetve a bónusz, hogy elég sokat aludtam már . Fogalmam sincs mióta, de már fent vagyok, de most jött csak el az ideje, hogy végre felis ébredjek.Kellemesen beszívtam a friss levegőt és elnyomtam egy ásítást , kinyitottam a szemem és megpillantottam a mellettem még alvó férfit . A lábaink összegabalyodva pihent a takaró alatt míg kezét a mellem alatt pihentettet . Egy két szőke tincse az arcába lógott amit szépen óvatosan kiügyeskedtem az arcából és közelebb bújtam hozzá , olyan békés volt az arca , hogy nem volt szívem felébreszteni pedig annyira vágytam már a csókjára és az érintésére .

A békés reggeli pillanatot a telefonom tompa csörgése zavarta meg. Előszőr tapogatózni kezdtem majd a gondolataimba merűlve jutott eszembe, hogy kícsúszhatott a zsebemből még tegnap mikor a kanapén feküdtünk. Igen,  biztos lent maradt . Óvatosan kibújtam izmos karja alól és lefelé vettem az irányt , mikor megláttam a kijelzőn szereplő nevet egyből lefagyott az arcomról a mosoly és remegve nyúltam a készülék után . Megnyomtam a zöld gombot és írtó lassan a fülemhez emeltem a telefont .
-Anya !.-Suttogtam és elkapott a sírógörcs , nem tudtam semmi mást kinyögni csak ezt az egy szót , de anya is ugyan így volt.
-Lányom!.-Nagy levegőt vett és pár perc csönd után újra megszólalt .-Apáddal ma megyünk érted , mondd el a címet és indulunk ! .-A szám elé kaptam a kezem és néma zokogásba kezdtem .
-Anya , anya könyörgöm hallgas meg . Meg kell értenetek a helyzetem , tudom , hogy nem volt helyes amit tettem , de kérlek ne itéljétek el Őt ! Adjatok egy esélyt nekünk .-Szabad kezemet magam köré fontam és leültem a kanapéra.
-Apád már így is nagyon mérges rád és én sem vagyok büszke , szóval ne akarj mégnagyobb bajba kerűlni . Ma még beszélünk , szia .
-Szia .-Magam mellé raktam a telefont és elfeküdtem a kényelmes kanapén ami most egy cseppet sem tűnt annak.  Magamra tornáztam a puha takarót és beszívtam a belőle áradó Gergő illatot. Még csak most kaptuk vissza egymást és én nagyon nem szeretnék nélküle lenni . Tudom , hogy nem volt helyes amit tettünk , de ha nem tesszük meg ezt a lépést talán soha többé nem lettünk volna újra egymásé . Miért nem ért meg senki? Miért keveredtem bele ebbe a helyzetbe?
-Miért jöttél le? Horkoltam? .-Gergő fáradt hangja törte meg a csendet , majd legugolt a kanapé elé és a hasamra hajtotta a fejét .
-Anya telefonált és elakarnak értem jönni . -Gergő kihúzta magát és végig simított az arcomon .
-Akkor add meg nekik a címet és várjuk őket egy vacsorára , mondtam már , hogy isteni grillcsirkét csinálok ?.-Kérdezte vigyorogva , de válaszom meg se várva megcsókolt . Kezünk felfedező útra indult és nem tudhattam biztosra , hogy itt megállunk vagy sem .