𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)

1.rész

Végre hazamehetek és láthatom aput, pizsipartizhatok és lelkizhetek Wandával, edzhetek Nat-tel és persze végre találkozhatok a Bosszúállókkal.
Ezekkel a gondolatokkal szálltam le a repülőről.
-Apu!-ugrottam Amerika kapitány nyakába.
-Szia Carly! Milyen volt New Yorkban?
-Egész jó, de hiányoztatok!
-Te is hiányoztál-nyomott egy puszit a homlokomra.
Beültünk a kocsiba, majd elhajtottunk. Egészen a Bosszúállók főhadiszállásáig utaztunk,majd mikor megérkeztünk kipattantam a kocsiból.
Megfogtam a bőröndömet, és már épp vittem voona be mikor apu rámszólt.
-Hagyd csak, beviszem.-vette ki a kezemből.
-Köszi.
Beléptem az ajtón, amikor Wanda ugrott a nyakamba.
-Szia Wanda! Hiányoztál!-köszöntem.
-Te is nekem.
-Szia Carly, régen láttalak!-köszönt Tony.
-Szia Tony!-öleltem neg őt is.
Miután mindenkit köszöntöttem, egy velem egyidős fiú sétált le a lépcsőn.
Ránéztem és, majdnem leesett az állam, de nem akartam leégni az első találkozáskor.
-Bizonyára ti még nem takálkoztatok.-szólt Tony-Peter, ő Carly, Carly ő itt Peter.
-Szia-mosolygott, majd felém nyújtotta kezét.
Ahww,az a mosoly!
-Szia.-fogadtam el felém nyújtott kezét.
Aztarohadt de puha! Oké, Carly csak nyugi, ő csak egy fiú. Egy rohadt helyes fiú.
-Gyere Carly megmutatom hol lesz a szobád.-indítványozott apu.
Felmentünk a lépcsőn, majd apu kinyitotta az egyik szoba ajtaját.
-Wanda és Nat mellett fogsz lakni-nyitotta ki újdonsült szobám ajtaját.
-Ez nagyon szép-léptem be.
-Pakolj ki és ha végeztél és éhes vagy gyere le.
Puszit nyomtam az arcára, majd kiment és egyedül maradtam.
Kinyitottam a szekrény ajtaját és elkezdtem bepakolni a ruhákat.
Mikor végeztem a polcra raktam fel könyveimet és a képeimet,majd az íróasztalomat rendeztem be.
Mikor végeztem elégedetten pillantottam körbe, majd lesiettem a konyhába.
-Gyors voltál-jegyezte meg apu.
-Nem volt sok cuccom-vontam vállat.-Van itthon nutella?
-Mivel Wandának kell így mindig van.-forgatta meg szemeit.
-Hőő, a nutella fontos-háborodtunk fel Wandával.
Elővettem egy üveg nutellát, majd leültem az asztalhoz.
-Milyen volt New Yorkban?-érdeklődött Tony.
-Jó-bólintottam.
-Bővebben?-vonta fel szemöldökét.
-Nagyon jó.
-Mindent értek-nevetett fel.
Elmosolyodtam, majd rácsavartam a nutellás üvegre a tetejét.
Felsiettem a lépcsőn, bementem a szobámba, elvettem az asztalról a könyvem és a fülesem, majd újra lementem a lépcsőn.
-Kint leszek-meg sem várva válaszukat, kimentem a szabadba.
Leültem a fűbe, bedugtam a fülesem, fellapoztam a könyvem és belemélyedtem.
-Carly, gyere kajálni!-kiáltott Nat.
-Megyek!-bementem az épületbe és leütem az asztalhoz.
-Nyamii, pizza!-vettem el egy szeletet.
Vacsi után felsiettem a szobámba, letusoltam, átvettem a pizsim, majd elindítottam egy zenét.
23:15-kor sem bírtam elaludni, így elhatároztam lemegyek a konyhába.
Lesiettem a lépcsőn, majd hirtelen megszólalt valaki.
-Te sem tudsz aludni?- hallottam meg egy hangot.
Várjunk csak, ez Peter hangja.
-Nem-nyitottam ki a hűtőt.
-Van kedved megnézni egy filmet?
Basszus, persze, hogy van.*-*
-Aha.
-Akkor gyere.
Felmentünk a lépcsőn, be a szobájába.
-És mit nézzünk?-kérdeztem Parker ágyán ülve.
-Démonok között?-ajánlotta fel.
-Jöhet-csillantak fel szemeim.

-Akkor én megyek. Jóéjt-álltam fel miután vége lett a filmnek.
-Jóéjt Carly!
Kiléptem az ajtón, majd egy gonosz tücsökkel találtam magam szemben, aki engem nézett.
Viszaugrottam Peter szobájába, aki meglepetten nézett rám.
-Bocsi, hogy így berontottam, de kint van egy gyilkos tücsök, aki meg akart ölni.
-Biztos csak azt akarta. Gyere aludj itt.
Jesszus!:O
-Köszi.
Bebújtam mellé, kezét a derekamra helyezte, majd később elaludtam.

/Sziasztok! Ez lenne az első rész, remélem tetszik💗☺️/