-Carly, sikeresen 11óráig aludtunk!-mondta Wanda.
-Nembaj az-vontam vállat-Az alvás fontos.
-Igen, az tényleg fontos. Most veszem észre, csak nem Peter pulcsija van rajtad?-mosolygott.
-De-mosolyodtam el én is.
-Kitalálom, fáztál és odaadta.
-Ühüm-bólogattam.
-Ahwee-olvadozott.
Lementünk a lépcsőn.
-Sziasztok!-köszöntünk álmosan.
-Nocsak-nocsak, titeket is látni?-kérdezte Tony.
-Kicsit későn aludtunk el.
-Tudom képzelni-válaszolta.
Ittunk egy-egy kávét, én pedig felmentem a szobámba. Lehuppantam az ágyamra, elővettem a vázlatfüzetemet, megnyitottam a Pinterestet, kikerestem egy ötletet és elkezdtem rajzolni.
Később lementem a konyhába, levettem a polcról egy üveg nutellát és kanalat, majd visszamentem a szobámba.
Elővettem a laptopomat, leültem az ágyamra és elindítottam az egyik sorozat első részét. Bekuckóztam és elkezdtem kajálni.
7 óra felé kopogtak.
-Nem vagy éhes?-nyitott be apu.
-Sok nutellát ettem-húztam be a nyakam.
Apu elnevette magát, adott egy puszit a homlokomra, majd kiment.Fél tizenkettőkor megéheztem, így lementem a konyhába.
Kinyitottam a hűtőt, két kéz ragadta meg a derekamat, mire összerezzentem.
-Megijesztettelek?-hallottam meg Peter hangját.
-Nem számítottam rá-helyesbítettem.
-Jössz filmezni?
-Alap-mosolyodtam el.
Felmentünk a szobájába, bekapcsoltunk egy filmet és letelepedtünk egymás mellé.
Később visszamentem a szobámba. Benyitottam, és egy alakra lettem figyelmes.
-Heló!-mondta rekedtes hangon,majd elővette a pisztolyát, mire egy hangos sikoly hagyta el a számat. Ekkor kilőtt egy gyolyót és ez volt az utolsó emlékem.

YOU ARE READING
𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)
Fanfiction𝖬𝗂𝗇𝖽𝖺𝗇𝗇𝗒𝗂𝖺𝗇 𝗆𝖾𝗀𝗁𝖺𝗅𝗎𝗇𝗄, 𝖾𝗓 𝖺 𝗌𝗈𝗋𝗌𝗎𝗇𝗄, 𝖺𝗓 𝖾𝗆𝖻𝖾𝗋𝖾𝗄𝖾́. 𝖳𝗎𝖽𝗃𝗎𝗄 𝖾𝗓𝗍, 𝖾́𝗌 𝗆𝖾́𝗀𝗂𝗌, 𝖺 𝗁𝖺𝗅𝖺́𝗅𝗅𝖺𝗅 𝗌𝗓𝖾𝗆𝖻𝖾𝗌𝗎̈𝗅𝗏𝖾 𝗋𝖺𝗀𝖺𝗌𝗓𝗄𝗈𝖽𝗎𝗇𝗄 𝖺𝗓 𝖾́𝗅𝖾𝗍𝗁𝖾𝗓. 𝖠𝗆𝗂𝗄𝗈𝗋 𝗆𝖺𝗀𝖺𝗆 𝗂...