𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)

11.rész

Reggel kopogásra ébredtem. Peter volt az.
-Mi van, Peter?-kérdeztem kómásan.
-Megyünk a vidámparkba?-kérdezte.
-Ezért költöttél fel?-néztem rá csúnyán és inkább magamra húztam a takarót.
Elnevette magát, de még mindig nem ment ki.
-Naa, gyere!
-Most boci szemekkel nézel?
-Pontosan.
-Ajj, na jó-álltam fel.
-Tudom,hogy szeretsz velem lenni-vigyorgott.
-Nagy az egó-forgattam meg szemeimet.
-Naa-biggyesztette le a száját.
Felnevettem, majd az ajtóhoz toltam.
-Átöltözök-mondtam, mire egy egész fogsoros vigyort villantott.
-Eszedbe ne jusson.
Kitoltam az ajtón és becsukva a szekrényemhez léptem.
Kivettem belőle egy elfogadható ruhát, felvettem, a hajamat lófarokba kötöttem, és lesétáltam a konyhába.
-Szia apu!
-Szia Carly!-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Elmehetek Peterrel a vidámparkba?-kérdeztem unottan.
-El, de nem vagy valami lelkes-nevetett fel.
-Emiatt keltett fel.
Elnevette magát.
-Hé, ez nem vicces! Még aludtam volna!-háborodtam fel.
-Ismerős-bólintott.
Most rajtam volt a sor, hogy elnevessem magam.
Megkajáltam, majd Peterrel elindultunk a vidámparkba.
-Szóval mit csináljunk?-kérdeztem.
Peter tágra nyílt szemekkel nézett rám.
-Mivan? Rég voltam vidámparkban.
-Be kell pótolni-bólintott komolyan.
-Öhm, oké.
Megfogta a kezemet és bevonszolt a tömegbe.
-Hullámvasút?-nézett rám.
-Felőlem.
Kifizettük a jegyeket és beültünk az hullámvasútba.
Mikor mindenki beült elindult.
A hirtelen lendülettől felsikítottam, Peter felnevetett és kezét a combomra rakta.
A menet végén kiszálltunk és a vattacukroshoz sétáltunk.
Vettünk egy-egy vattacukrot és letelepedtünk a fűbe.
-Most hova menjünk?-kérdeztem miután megettük a vattacukrot.
-Óriáskerék?
-Oké.
Felálltunk és elsétáltunk az óriáskerékig.
Felültünk, és elindult.
-Nem vagyunk kicsit magasan?-néztem le.
-Nem ültél még óriáskeréken?
-Talán egyszer vagy kétszer.-gondolkodtam.
-Volt neked gyerekkorod?-nevetett fel.
-Gyerekkoromban nagyrészt olvastam és edzettem, na neg tanultam.
-Be kell pótolni minden elmaradt dolgot.
-Felőlem-vontam vállat.
Óriáskerék után hot-dogot ettünk, aztán 7 óra felé hazaindultunk.
-Megjöttünk! - kiáltottam mikor betoppantunk a házba.
-Milyen volt?-kérdezte apu.
-Átlagos.
-Egy vidámpark mióta átlagos?
-Nemtudom.
Kinyitottam a hűtőt, kivettem egy ásványvizet és Tony szobája felé vettem az irányt.
Bekopogtam, és Tony ajtótt nyitott.
-Carly! Gyere be!-mosolygott.
Leültünk a kanapéra.
-Milyen volt a vidámparkba?
-Ahogy apunak is mondtam, átlagos.
-Egy vidámpark?
-Igen-nevettem el magam.-Reggel amikor aludtam Peter felébresztett, vidámparkba akart menni és nem hagyott aludni.
-Értem-nevetett.
-Uno-zunk?-kérdeztem hirtelen.
-18 vagy.
-Tudom.
-Oké, Unozzunk.
Elővettük a kártyát és játszani kezdtünk.

-Köszi, Tony-öleltem meg.
-Bármikor.
Visszasétáltam a szobámba és levágódtam az ágyamra és a fülesem társaságában elaludtam.