𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)

12.rész

Reggel mikor felkeltem, úgy döntöttem bosszút állok Peteren.
Felöltöztem és Peter szobájához sétáltam.
Bekopogtam és bementem.
-Peter elmegyünk a mekibe?
-Ajj Carly, hagyjál már-nyöszörgött.
-Nem-nem.
-Most bosszút állsz?
-Részben.
-Éhes is vagy?
-Aham.
-Rendben menjünk. Ha megbocsátasz átöltözök. Már ha nem szeretnéd látni a kidolgozott felsőtestemet-vigyorgott.
Basszus, remélem nem pirultam el!
Kimentem a szobából, le a konyhába.
-Szia Wanda!
-Carly! Hát te?
-Bosszút állok Peteren.
-Értem-kuncogott.
-Carly, szerinted póló nélkül, vagy pólóba menjek a mekibe?-jött le póló nélkül.
Tágra nyílt szemekkel néztem Wandára,aki próbálta elfolytani a nevetését.
-Pólóban!
-Rendben-vont lazán vállat.
Felsiett a lépcsőn és pár perc múlva pólóban jött le.
-Indulhatunk?
-Aha.
Elindultunk, majd mikor odaértünk, rendeltünk kaját, és mikor kihozták elkezdtünk enni.
-Van kedved mozizni?-kérdezte Peter.
-Igen.
Elmentünk a moziba, kiválasztottunk egy filmet és beültünk a nézőtérbe.

-Hogy tetszett?-kérdezte Peter a moziból kilépve.
-Nem volt rossz. Viszont kár, hogy nem jöttek össze. Én shippeltem őket.
-Lesz második része is. Pár év múlva.
-Abban össze jönnek?-csillant fel a szemem.
-Honnan tudjam?-mevette el magát.
-Ajj-biggyeztettem le a számat.-Mindegy én akkor is shippelem őket.
-Oké-mosolygott.

Mikor hazaértünk fel mentünk a szobámba és lehuppantunk az ágyra.
-Telefonbetyárkodunk?-jutott hirtelen eszembe.
-Miért is ne?-mosolygott.
-Oké-vettem a kezembe a telefonomat és beírtam találomra egy számot.
Szerencsénkre kicsengett.
-Igen?-szólt bele egy férfi hang.
-Jónapot! Hadd mutassam be önnek az új termékünket az "Idióta majom 3000"-ret! Csak most, csak önnek!
Peter próbálta elfolytani röhögését, úgy ahogyan én is.
-Rohadt kölykök! - csapta le a telefont, mire Peterrel hangosan felnevettünk.
-Jó volt-pacsiztunk le.
-Te jössz!-adtam oda a telót.
Bepötyögött egy számot és újra kicsengett.
-Haló?-szólt bele egy idős néni.
-Szia Mami!-köszönt vidáman Peter.
Majdnem elnevettem magamat, de szerencsére nem.
-Ki beszél?
-Az unokád, Peter!
-Van Peter nevű unokám?
-Hát persze! Együtt mentünk ma a piacra!
-Voltam ma piacon?
-Igen. Vettünk almát és krumplit.
Ekkor egy másik hang szólt bele.
-Ne terrorizáld az időseket, rohadék!-Csapta le ő is a telefont.
Egymásra néztünk és elnevettük magunkat.
Még pár számot felhívtunk és az összes ránkcsapta a telefont.
A végére röhögőgörcsöt kaptunk Peterrel.
Később kopogtak és Tony nyitott be.
-Peter, gyere tréningezni!
-Megyek, Mr. Stark.
-Később jövök.-kacsintott.
-Oké. Jó tréningezést.
Peter és Tony kiment én pedig elővettem a laptopomat, elindítottam egy lejátszási listát, elővettem a vázlatfüzetemet és egy ceruzát, majd rajzolni kezdtem.
Később kopogtak. Azt hittem Peter az, de Wandát láttam meg.
-Szia Wanda!
-Szia! Mi újság van Peterrel?Mármint a reggeli esetén kívül.-nevetett.
-Azt sosem fogod elfelejteni, igaz?
-De nem ám.-kuncogott.
-Gondoltam.-temettem fejem a kezembe.
-Ezt hogy is lehetne elfelejteni?-nevetett.
-Sajnos sehogy.
-Csak szerintem örülsz, hogy láthattad Peter kockahasát?
-Wanda!
-Jó, abbahagyom.
-Köszönöm-biccentettem.
-Megyek, nem zavarlak. Merülj el a gonfolataidban. Benne Peterrel és a kockahasával...
-Szia Wanda! - hagytam figyelmen kívül a beszólását.
Kiment a szobából, én pedig tovább rajzoltam.
Később lementem a konyhába, csináltam magamnak vacsorát és visszamentem a szobámba.
Később azonban újra kopogtak.
-Éjszakai séta?-állt meg az ajtóban.
-Pillanat-a szekrényemhez sétáltam és kivettem belőle Peter pulcsiját, majd felvéve szembe fordultam vele.
Peter elnevettte magát, majd felkapott az ölébe és "kirepült" az ablakon.
-Uuu,eszünk jégkrémet?-kérdeztem.
-Aha.
Bementünk az egyik boltba(természetesen ami nyitva volt) és vettünk magunknak jégkrémet.
Leültünk egy padra és beszélgetni kezdtünk.

-Nem kéne visszamenni?-kérdezte a telefonjára nézve-Fél 2 van.
-Menjünk-álltam fel.

-Jóéjt, Peter!
-Jóéjt!
Visszamentem a szobámba, ledőltem az ágyamra és elaludtam.