𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)

21.rész

Hajnalban csapzottan riadtam fel, ráadásul az ágy felett lebegtem.
-Peter!-sikítottam a békésen szunyókáló fiúnak, mire hirtelen felült.
-Carly!-kapott a kezem után, és visszahúzott maga mellé.
Szorosan magához húzott és puszit nyomott a hajamba.
-Lemegyek a konyhába. Mindjárt jövök.-álltam fel.
Lesiettem a lépcsőn, a konyhába pedig aput pillantottam meg.
-Apu-öleltem meg.
-Mi történt?-kérdezte.
-Álmodtam valamit, és mikor felébredtem az ágy felett lebegtem.
-Mit álmodtál?
-Azthiszem azt, hogy egyedül lebegek a világűrben.
-Valószínűleg akkor az egyik erőd a levitálás és az álom "beindította".
-És a levitálást, lehet szabályozni, vagy hasonló?
-Ismerek egy "szakembert". Talán ő tud vele valamit kezdeni.
-Rendben. Köszönöm, hogy mindig segítesz.-öleltem meg.
-Ez természetes. Szeretlek Carly!
-Én is szeretlek, apu!
-Menj aludj még egy kicsit.
-Oké. Te nem alszol?
-Nem.
Ittam egy pohár ásványvizet, majd visszamentem a szobámba.
-Minden rendben?-kérdezte Peter.
Elmeséltem neki mit mondott apu, majd visszaaludtunk.

Pár óra múlva mikor felébredtem, épp akkor nyitott be Peter, egy tálcával a kezében.
-Hoztam reggelit!-nyomta a kezembe a tálcát.
-Köszönöm!-akartam egy puszit adni az arcára, de elfordította a fejét, ezért egy csók lett belőle.
-Szívesen-vigyorgott.
Miután megkajáltam, Peter felment a szobájába, és pedig áthívtam Wandát és Natet.
-Mizu?-ültek le az ágyra.
-Összejöttünk Peterrel-mosolyogtam.
-ÍÍÍÍ!-visították.
-Uuu, hogyan jöttetek össze?-kérdezte Wanda.
Elmeséltem nekik a storyt, mire újra felvisítottak.
-Sok boldogságot!-mosolyogtak.
-Köszi! Még mindig shippeltek minket?
-Alap. Forever Carter!
Elnevettem magam,majd eszembe jutott valami.
-Na és Wanda, hogy állsz Vízióval?-vigyorogtam, mire Nat is felé fordította fejét.
-Elhívott vacsorázni.-mosolygott szégyenlősen.
-ÍÍÍÍ!-visítottunk Nattel.
-Lehet ez csupán egy baráti vacsi-vont vállat.
-Aham, persze-forgattam meg szemeimet.-Tuti tetszel neki.
-Igen-bólogatott Nat.
-Vagy csak barátként tekint rám.
-Wanda!-csattantunk fel.
-Jó befejeztem-nevette el magát.
-Ajánlom is-bólintott Nat.-Na megyek olvasni.
-Én megyek sorit nézni.
-Oké, jó olvasást, és jó sori nézést.
-Köszi.-mondták, majd kimentek.
Felálltam, majd apu szobája felé vettem az irányt.
Bekopogtam, majd bementem.
-Ugye nincs baj?-kérdezte féltőn.
-Nem nincs, csak beszélni szeretnék veled.
-Rendben, nem ülsz le?
Letelepedtem mellé, majd vettem egy nagy levegőt.
-Összejöttem Peterrel.
-Tudom-bólintott.
-Micsoda?
-Peter elmondta.
-Ó! De ugye nem haragszol?
-Dehogy haragszom. Örülök, hogy boldog vagy.
-Eddig is boldog voltam.-öleltem meg.

Épp a konyhába csináltam kakaót, mikor két kezet éreztem a derekamon.
-Csak nem nekem csinálsz kakaót?
-Álmodozz csak-mosolyogtam.
-Ez gonosz volt.
Elnevettem magam, majd megfordultam, és egy puszit nyomtam a szájára.
-Filmezünk?-kérdezte.
-Persze.
-És csinálsz nekem kakaót?
-Csinálok.-bólintottam mosolyogva.

-Melyik filmet nézzük?-néztem rá.
Elmosolyodott, majd berakott egy filmet.
-Démonok között?-mosolyogtam.
-Aha. Pont mint az első nap.-húzott közelebb magához, majd rátapasztotta ajkait az enyémre.
Ráhajtottam fejem a vállára, ő pedig kezét a derekamon pihentette.
-Finom volt a kakaó?-kérdeztem.
-A lehető legfinomabb-nyomott egy puszit a hajamba.
-Azért fura, hogy egy szuperhős nem tud kakaót csinálni. Pedig csak tej és kakaó.
-Én tudok kakaót csinálni, csak te jobban csinálod.
-Aham, értem-nevettem el magam.-Amúgy tudtad, hogy Wanda és Nat shippel minket?
-Shippelnek minket? És mi a shippnevünk?-mosolygott.
-Carter.-mutattam magunk elé.
-Carter? Tisztában vagytok vele, hogy az egy név?-nevetett fel.
-Persze, de ezt Wanda és Nat találta ki. Szóval nekik reklamálj.
-Rendben. De talán ez sem olyan rossz.-vigyorgott.
Elnevettem magam, majd tovább néztük a filmet.

Később lementünk a konyhába és megvacsoráztunk, majd visszamentünk a szobába.
-Mi lesz ha megint ámodok és lebegni fogok?-kérdeztem félve.
-Nem fogsz. De ha mégis visszahúzlak. Nem lesz semmi baj-ölelt meg.
Peterhez bújtam, ő pedig a derekamra tette kezét, majd később elaludtam.