𝑭𝒆𝒆𝒍𝒊𝒏𝒈𝒔(𝑨𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝒇.𝒇.)

9.rész

Mikor felébredtem nem találtam magam mellett Petert.
Ekkor jött be egy tálcával a kezében.
-Hoztam reggelit!-mosolygott.
De cukii!*-*
-Köszönöm!-mosolyogtam én is.
Leült mellém és kezembe nyomta a tálcát.
-Ugye tudod, hogy jól vagyok?-tartottam vissza a mosolyom.
-Ezt miért kérdezed? Baj van? Hívjam apukádat? Vagy mentőt?-ijedt meg.
Nem bírtam tovább. Elnevettem magamat.
-Hé, tudod mennyire megijesztettél?-nézett rám csúnyán.
-Bocsi.-nevettem még mindig.
-Elnézem. Na de ezt miért kérdezted?-méregetett.
-Nem szoktál csak úgy behordani nekem reggelit-húztam gyanakodva össze a szemem.
-Csak kedves akartam lenni. Bár már így is imádsz.
Megforgattam a szemem.
Jó, igaza van, de erről nem tudhat!
-Még mindig szerény vagy.
-És cuki.-kacsintott.
Újra megforgattam a szemeimet,mire Peter elnevette magát.
Miután megkajáltam, és Peterrel beszélgettünk, benyitott apu és Tony.
-Van kedvetek kosarazni?-kérdezte apu.
-Aham-bólintottam.
-Most Wanda és Nat is játszik-szólt Tony.
Lementünk, ahol már ott voltak a többiek.
-Lányok vs. Fiúk?-kérdezte Nat.
-Leverünk titeket-vigyorgott Tony.
-Csak várj-ropogtattam meg a nyakam és a csuklómat.

-Hahh, nyertünk!-kiáltott Wanda.
Elmosolyodtam, majd fáradtam lehuppantam a fűbe.
-Minden rendben, Carly?
-Persze.-bólintottam.
Visszamentünk, kivettem egy ásványvizet, felmentem és lezuhanyoztam.
Bekopogtam Wandához és benyitottam.
-Szia, Carly!-ölelt meg.
-Szia, Wanda!
-Mi újság Peterrel?-kérdezte.
Elmeséltem neki az utóbbi időt.
-Nagyon shippelek titeket! #forevercarter!
Elnevettem magamat.
-Köszönöm, Wanda!-mosolyogtam.
-Nagyon szívesen. Bármikor.
Felálltam, megöleltem, majd visszamnetem a szobámba.
Később kopogtak.
Apu és Nat nyitott be.
-Valami baj van?-ijedtem meg.
-Nincs, csak tudod rég edzettünk nár együtt és gondoltuk...
-Megyek-csillantak fel szemeim-Csak átöltözök.
Elmosolyodtak, majd kimentek.
Kinyitottam a szekrényemet, elővettem az edzős ruhámat és a felsétáltam az edzőterembe.
-Mivel kezdünk?-álltam meg.
-Box?-kérdezte Nat.
-Jöhet.-válaszoltam.

Végül 2 és fél óra edzés után fáradtan vánszorogtam le a konyhába.
A konyhában Petert láttam meg, aki az asztalnám ült és laptopozott.
Mikor kinyitottam a hűtőt felfigyelt rám.
-Oké, most próbálom összerakni a darabokat-gondolkodott.
-Edzettem apuval és Nattel-ittam bele az ásványvízbe.
-Mióta edzel?-lepődött meg.
-6 éve.
-Óó... Van kedved valamikor együtt edzeni?
Már hogy ne lenne??*-*
-Aha-bólintottam.

Felmentem a szobámba, levágódtam az ágyamra, bedugtam a fülesem és fejemet a párnára hajtottam és elaludtam.

/Hali! Tudom,ez egy elég unalmas rész lett, és rövidebb az előzőnél, de azért remélem tetszik!❤️✨/