Drága mostoha (Jimin ff.) (BEFEJEZETT)

11. fejezet

Jimin

Nem igazán tudom, hogy mi van velem mostanában, de mintha nem is önmagam lennék. Az életem tök nyugis volt, egészen a suli kezdetéig. Az egész életemet felforgatja egy átlagos szőke teremtés.

Gyűlölöm az apám, és ezt sosem titkoltam, hiányzik az anyám, a mai napig képtelen vagyok elfogadni, hogy egyszerűen lekapcsolta őt a gépekről. Mondja meg nekem valaki miért születtem gazdagnak, ha még az anyámat sem tudtam megmenteni? A szüleim válófélben voltak, mikor anyut baleset érte, az apámnak már volt valakije, történetesen egy thai picsa, mikor közölte velem, hogy hazahozza, ráadásul nem csak őt, hanem a kölykét is, képtelen voltam apámmal egy fedél alatt meglenni.

Megfogadtam, hogy hozza csak haza, majd szépen lassan tönkreteszem őket, olyan szinten, hogy sírva fognak visszamenekülni Londonba. Jin haverom befogadott, az ősei soha nincsenek otthon, az apja kaszinótulajdonos, sokat utazik Las Vegasba, az anyja meg divat őrült, folyton külföldön veri el a pénzt a legújabb trendi holmikra. Jin szülei utálnak minket, így csak akkor kellett visszakotornom a fateromhoz, ha az ősei hazajöttek. Szerintem az ő szüleinek sem működik rendesen a házassága, tutira veszem, hogy mind a kettő félrekacsintgat. A lényeg, hogy volt hol meghúznom magam.

A suliban jól el vagyunk, az összes kapható csaj megvolt már, csak éppen felbukkant egy friss husi, aki teljesen más volt, mint a többiek, és felkeltette a figyelmünket olyan lányokra, akiket eddig nem méltatunk túl nagy figyelemre. Bárhogy bántunk velük elviselték. Viszont életemben nem éreztem olyan szarul magam, mikor eltéptem az apja képét. Olyan mérhetetlen fájdalmas zokogás tört fel belőle, hogy legszívesebben a fájó arcom ellenére megöleltem volna. Én már csak tudom, milyen elveszíteni egy szülőt, azt viszont elképzelni sem tudom, milyen lehet egyáltalán nem ismerni, és emlékezni rá. Akkor döbbentem rá, mikor megláttam az anyjával közös képet, hogy Lisa nem más, mint az apám kurvájának a lánya.

Röpke együttérzésem hamar elmúlt, mert eldöntöttem, hogy magamba bolondítom a csajt, és rajta keresztül teszem tönkre az anyját, aki elvette a családomtól az apámat. A bosszúm tökéletes, csak egy gondom van vele, lassan annyira vele foglalkozom, hogy már EunBihez sincs sok kedvem. Próbálom fent tartani a kemény csávót Lisa előtt, de valami van közöttünk, ami szinte felperzsel, és már nem is a bosszú hajt, hanem hogy tényleg megkóstolhassam milyen.

Minden érintésemre reagál, szinte beleolvad a tenyerembe, nem sok kell, hogy végre megkaphassam, kipróbálhassam, de a cél előtt mindig felhúzza a falat, és ez engem lassan megőrjít. Imádom mikor mögöttem ül a motoron, ahogy mellét megérzem a hátamon, egyre erősödik bennem az érzés, hogy akarom őt, és nem nyugszom míg meg nem kapom. Nem kérek sokat, csak egyetlen kibaszott éjszakát.

Ahogy hazaértünk a moziból, magamhoz rántottam, szabadulni próbált, miközben éreztem hogyan remeg meg vékony teste a kezeim között. Ezért annál erősebben szorítottam magamhoz.

- Engedj el – próbált szabadulni, de hangja elég erőtlenül csengett.

- Hová rohansz annyira? – kérdeztem elégedetten vigyorogva, mert imádom, ha küzd ellenem. Olyan, mint egy csapdába esett őzike.

- Mondtad, hogy anyu vár, és... - vigyorom egyre szélesebb lett, ahogy az arca elkomorult, rájött, hogy faszán átbasztam -, azt ne mond, hogy kamuztál? – kérdezte édesen összevonva a szemöldökét.

- Ha nem vetem be a mamát, akkor soha nem hagyod ott azt a gyökeret – közöltem -, megmondtam, hogy nem akarom, hogy vele találkozgass! – Gyűlölöm Jacksont és az egész bandát, amit azok művelnek undorító. Gazdagok mégis betörnek, autókat lopnak, és a partykon szétszórt anyagról meg ne is beszéljünk.