Drága mostoha (Jimin ff.) (BEFEJEZETT)

19. fejezet (16+)

JungKook

Egyszerűen nem akartam hinni a fülemnek, olyan volt az egész, mintha nem is a barátom száját hagyta volna el a nevem. A legjobb barátom a rohadt életbe és így kicseszett velem, csak tudnám, hogy neki ebben mi volt a haszna?

Hangos nevetésben tört ki, mikor bemutattam neki a középső ujjam, ott állt elégedetten a tanári asztal előtt, és rendkívül jól szórakozott. Nagyon jól tudja, hogy gyűlölőm a szereplést, talán jobban, mint ő. Az arcomon éreztem egy tekintetett, míg vártam, hogy az édes, drága barátom jöjjön csak közelebb, mert itt fogom szétrúgni a seggét a tanterem hátsó sorában. Oldalra fordultam, és Jennie meredt rám, akkor esett le, hogy vele fogok együtt dolgozni. Zavartan pillantott előre, ha belegondolok lehetne rosszabb is, például ott van az a mindent tudó SueJi, akit életemben egyszer fektettem az ágyamba, és sokáig képtelen voltam lerázni, bár ő is szerepel ebben a kibaszott színjátékban, mert ő lett a dajka. Megvert engem az Isten.

- Most büszke vagy magadra? – szegeztem JiMinnek a kérdést, ahogy letette a seggét a székre.

- Olyan kurvára nyugodt voltál, kell neked a változatosság – vigyorgott, és a tarkóján összefűzte az ujjait, majd feltette a lábát a padra.

- Kellett a faszomnak, tudod, hogy gyűlölők szerepelni – panaszkodtam.

- Én is, hidd el az én helyzetem sem jobb, a faterommal vagyok kénytelen együtt tölteni két teljes hetet – komorult el az arca.

- Akkor mi a francért mész el? Csak mert az a liba mondja – támadtam dühösen, Lisát okoltam. Nagyon csapódott a szék lába, ahogy földet ért, és JiMin keze már a pólóm nyakát szorította össze, düh éget a szemében.

- Tartsd őt tiszteletben, megértetted! – kelt ki magából. Ha eddig nem voltam benne biztos, akkor most már igen, többet jelent neki, mint azt bevallja nekünk.

- Higgadj le, haver – hámoztam le az ujjait a pólóm szegélyéről.

- Meg van a saját keresztem, ahogy neked is, inkább azzal foglalkozz, hogy mit tudsz ebből a szarból hasznosan kihozni – mondta nekem, de nem értettem mi a fenére is gondolhat?

Mindenki elhagyhatta a termet, én is mentem volna, mert edzésem volt, hétvégén lesz egy nagy meccsünk, és az edző pipa, ha késünk, de mivel bekerültem ebbe a szarba, maradnom kellett, mert a tanárnő egyeztetni akart a szereplőkkel. Az őszi egyetemi fesztiválon fogunk fellépni, ami négy hét múlva lesz.

- Mi van? De az kurva közel van – keltem ki magamból.

- Fiatal úr, vigyázzon a szájára. Nagyon jól tudom, hogy közel van, ezért lehetőleg minden másnap próba van – közölte, miközben feltolta a szemüvegét. – Itt lesznek a szövegkönyvek.

Ahogy belelapoztam, kivert a víz. Az egész tiszta nyál volt, ki lehetett csapni belőle a vizet, és nekem ebben részt kell vennem, egyszerűen képtelen voltam felfogni. SueJi ott mosolygott rám, és ringatta magát, hogy mennyire örül neki, hogy én is szerepelek benne. Alig vártam, hogy elhúzhassak innen, hogy ott legyek a pályán, ahol férfinak érzem magam.

- Beszarok! – fogta a hasát a röhögéstől Suga, szerintem a segge lyukán majd kiszakadt úgy kacagott, ahogy a többiek is, JiMin meg elégedetten vigyorgott a nyomoromon. – Komolyan részt veszel a Rómeó meg Juliskában?

- Rómeó és Júlia, te hülye – vágta nyakon NamJoon röhögve.

- Leszarom – nevetett. – Rohadtul fáj már a hasam – fogta, legalább ők hatan rendkívül élvezték a helyzetet.