Drága mostoha (Jimin ff.) (BEFEJEZETT)

23. fejezet (18+)

Jennie

Dühös vagyok, nem is kicsit. Már másfél hete tart a próba, és ebből JungKookot csak az első három próbán láttam, azóta fel sem tűnt. Ha beszélni akarok vele, valami ostoba ürüggyel leráz és ez még csak a jobbik eset, mert a durvaságát már komolyan csak legyintéssel zárom rövidre.

Mióta megcsókolt, olyan lett velem, mint régen. Gonosz, bunkó és hideg, akár egy jégcsap. Nem érdekel, ha velem így viselkedik, de az, hogy veszélybe sodorja az egész előadást, már tényleg bosszant. Szeretek színészkedni, csak főszereplőnek utálok lenni, mert minden szem rám szegeződik, és akaratlanul is össze fognak hasonlítani más főszereplővel. Lisával csak telefonon tudok beszélni, már lassan egy hete oda vannak, ő is sokat panaszkodik, de őt inkább JiMin hangulatváltozásai készítik ki. Egyik nap lelkesen mesélte, hogy csavarogni voltak a városban, és jól érezték magukat, a másik nap, meg hozzá sem lehetett szólni. Sokszor azt kapja meg a nő, hogy kiismerhetetlen, na, történetesen ez a pasikra is igaz.

- Szerintem beszélj vele – tanácsolta egy délután a kedvenc kávézónkban JiSoo, ők készültek az esti buliba, nekem nem volt semmi kedvem hozzá, így szántak rám némi időt előtte. – Mindent meg lehet beszélni.

- Szerintem ők nem tudnak beszélni, mert azonnal egymás torkának esnek – kapott be egy kanál tejszínhabot Rosé. Azon ritka pillantok voltak ezek, mikor a két másik barátnőm be tudta szorítani a pasijuk elé a velem való találkozást.

- Hívtam, kinyom. Elkapom a folyosón, kikerül, vagy beszól. Drámaórán nem láttam, mióta JiMin elutazott – panaszoltam. – Leszarnám, ha nem rajta is múlna a jegyem. Ha elbassza nekem ezt a lehetőséget, ami nagyon fontos az év végi jegyemben, akkor két kezemmel fojtom meg.

- Megnézném, szerintem a kezdeti veszekedésetek az ágyban végződne – kuncogott Rosé.

- Te hülye vagy – mosolyodtam el. De tényleg van valami közöttünk, csak nem tudom, hogy mi? Azt hogy én mit érzek iránta teljesen tiszta, de hogy ő mit akar? Fogalmam sincs.

- Izzik köztetek a levegő, rá kéne mozdulnod, szerintem győznél NaYeonnal szemben – értett egyet JiSoo is. – Kedveled, nem igaz? – Lisával szoktam ezeket a dolgokat megbeszélni, de most kicsit magányos vagyok nélküle, így csak bólintottam. Annak ellenére, hogy folyton bunkó velem, és előttem nyalja azt a kurvát, szeretem őt. Nem tudom mikor történt, de belezúgtam, pedig isten látja lelkem, el akarom nyomni ezt az érzést magamban.

A csajos csevegésnek az lett a vége, hogy a lányok meggyőztek, és beugrottam a suliba a kései edzésre. JiSoo szerint ma edzenek még a buli előtt, mert Jin is jobban van, és hétvégén JiMin nélkül kell játszaniuk. Mire a tornateremhez értem, már csend volt, vagyis volt bent valaki, mert hallottam, ahogy a labda találkozik a padlóval. Az a valaki nem JungKook volt, pedig reménykedtem benne.

- Mit tehetek érted, szépségem? – dobott egy kosarat Suga.

- JungKook nincs itt? – kérdeztem.

- A kis töki elhúzott, menekül a csaja elől, mert NaYeon is őt kereste – válaszolta újabb kosár közben Suga. Menekül NaYeon elől? Ez érdekes! A labdát megküldte, majd az egy méterre levő labdákat tároló szekérbe hajította. – Én nem vagyok jó?

- Ha ismered a Rómeó és Júliát, akkor tőlem te is jó leszel – feleltem.

- Bocs, de a nyáladzás nem az erősségem, viszont megihatnánk valamit? – tett egy ajánlatot. Furán néztem rá.

- Velem? – kérdeztem.

- Oké, nem vagyok olyan jó képű, mint a töki, de társaságnak elmegyek – tárta szét vigyorogva a karját.