Piton álomnő főzete

11. Hermioneval álmodva

Dumbledore fél óra múlva lent a konyhában találta meg Pitont, aki addigra látszólag teljesen lenyugodott. Az igazgató nem faggatózott. Visszamentek az emeletre, ahol szintén megnyugodtak a kedélyek. Petunia és Dudley egy ablakon keresztül nézték otthonuk maradványait.

- Ki kéne találni valamit, hogy hova vihetnénk őket – mondta az igazgató. – Most már ők is veszélyben vannak. Gondolom, itt nem maradhatnak. De azt szeretném, ha Harryt befogadnád. Itt vannak a barátai.

- Nyár végéig az marad, aki akar – mordult fel dühösen Piton. – De Albus, most már kiakasztom a bejáratra a MEGTELT táblát! Nem szeretném, ha lassan egész Roxfort és a rokonság ide költözne!

- Ezek szerint mi is itt maradhatunk a fiammal? – fordult oda hozzájuk Petunia.

- Igen. Nem szeretnélek benneteket elválasztani Harry Pottertől – válaszolta gúnyosan. – Vagy talán őt is utáljátok, mert varázsló? Mégis a varázstalan férjed akart megöletni benneteket!

Dudley erre újra sírni kezdett, de Petunia állta a kemény vádakat.

- Igazad van. Sohasem szerettem a varázslókat. De ha régen kaptam volna egy esélyt, lehet, hogy minden másként alakul…

Mindenki érezte, hogy a beszélgetés rejtett szavakat, gondolatokat közvetít a két felnőtt között, amit csak ők érthetnek.

- Mindegy – nyugodott le Piton. – Szeretitek vagy sem, ez egy olyan ház, ami tele van varázslattal. Majd megszokjátok. Vagy elviselitek. Ha valamit nem értetek, vagy nem tudtok, kérdezzetek bátran. Nyitok nektek egy-egy szobát. Ne ijedjetek meg, ha egy-két bútor furcsán viselkedik.

Fél óra múlva egy bonyolult varázslat segítségével visszavarázsolták a házat eredeti helyére. A házon belül nem lehetett érezni semmi változást. Csak ha kinéztek az ablakon, akkor tapasztalták, hogy a házzal szemben most egy mező terül el, míg a szomszédban más varázsházak állnak, varázsló lakókkal.

Miután Dumbledore elment, Piton összehívott egy „lakógyűlést".

- Elmegyek bevásárolni az új lakóknak, mert mindenük megsemmisült. Ha valakinek kell valami, írjanak listát.

Furcsa volt, hogy míg Petuniát tegezi Piton, addig diákjait és Dudleyt nem.

Harryék ámulva nézték az ablakból, amikor Piton egy sportkocsival távozott. Itt már a diákokra nem vonatkoztak olyan szigorú szabályok: napközben kimehettek, csak nem túl messzire. A falu biztonságára több auror figyelt éjjel-nappal.

- Piton nem volt pár napja étteremben? – kérdezte Harry hirtelen barátaitól.

- De, volt – válaszolta Hermione, kissé elvörösödve. Akkor történt az a MEZTELEN baleset. Milyen sok minden történt azóta…

- Akkor azt hiszem, láttuk – mondta a fiú. – Petunia néni születésnapján étterembe mentünk. Engem nem mertek egyedül a lakásban hagyni, így magukkal vittek. A szomszéd asztalnál ült egy Pitonra nagyon hasonlító férfi, de annyira… furcsán viselkedett, hogy azt hittem, csak hasonlít. Le fogja szedni a fejem, hogy nem köszöntem!

- És mit csinált Piton? – kérdezte mohón Ron.

- Hát… izé… szerintem eléggé intenzíven udvarolt egy gyönyörű nőnek. A nő látszólag teljesen odavolt érte, Piton… izé… még meg is csókolta ott, mindenki előtt! – jött zavarba Harry.