A Tábor | ✓

| 𝟏𝟎. 𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭 |

Mindegyik fiú iszonyatosan jól nézett ki. Mégsem tudtam őket jól megfigyelni, mert megakadt a szemem Koloson. Egy fehér inget viselt és fekete nadrágot. A haja most is a szokásos "mű kócos" volt, ami meglepően jól állt neki. Ahogy közelebb mentünk hozzájuk észrevettem, hogy alsó ajkában egy piercing csillog. Nem is tudtam, hogy van neki.mMiközben arról szőttem különböző ábrándokat, hogy tetszik-e a pc-je vagy sem, még közelebb jutottunk a fiúkhoz. Hirtelen megcsapta orrom az erős mentolos illat, amit fogadni merek, hogy Konrád kölnijének lehetett köszönni. Mindig túltolja.

Azonban egy még ismeretlen illat is kavargott a levegőben...kissé citromos és mentás volt. Meglepetésemre ez a mámorító kombináció Koloshoz tartozott.

*Kolos szemszöge*

A srácokkal pont a délutáni focimeccsünk eredményén veszekedtünk, mikor végre megjelentek a lányok. Elöl természetesen Kamilla vonult, nagyon magabiztos a csaj. Mondjuk, tényleg jól néz ki, de nem az esetem. Ahogy láttam ő egy fekete testhezsimuló ruhában volt és valami irdatlan magassarkú cipőben...

Mögötte következett Jázmin és Izabell. Rajtuk ugyanolyan ruha volt csak Izán sárga, Jázminon pedig zöld színben.

Őket követte Niki, Bogi és Evelin...

Az első két lányon kék ruha volt, kicsit visszafogottabb, mint az eddigiek, de be kell vallanom, ők is tisztában vannak vele, hogy mi áll jól nekik. És mellettük lépkedett Evelin. Egy égőpiros ruhában ami pont eleget mutatott. Tökéletesen kiemelte az alakját mégsem volt túl kihívó. Szőke haja kontyban volt, elöl csak két göndör tincs keretezte hófehér arcát. Ajakin a ruhához illő piros rúzst véltem felfedezni, ami tökéletesen kiemelte ajkai alakját és még több figyelmet vonzott tengerkék íriszeire.

Valószínűleg észrevette, hogy tetőtől talpig végigmértem, mert elvörösödve, lehajtott fejjel közeledett felénk.

Mikor odaértek széles mosolyra húztam a szám és, hogy még jobban zavarba hozzam, megkapartam a torkom.

- Sziasztok - köszöntem nekik, de még mindig csak Evelint méregettem.

- Hello! - köszönt Kamilla majd odatipegett Kevinhez. A fiú egyből a lány derekára csúsztatta kezét, mire Kamilla a nyaka köré kulcsolta övéit. Végignézték egymást majd egy szappanoperát megszégyenítően nyálas csókot adtak egymásnak.

- Menjetek szobára! - szólt be undorodva Tamás. Talán ez volt élete legértelmesebb hozzászólása.

Kamilla és Kevin teljes ellentéte volt Boglárka és Máté. Ők csak megfogták egymás kezét és csendben elkezdtek beszélgetni. Furcsa, de még nem láttam őket csókolózni. Pedig ha én lennék ennek a Máté gyereknek a helyében, - aki kezdettől nem szimpatikus nekem - minden két méterben lekapnám a csajt.

Miután befejeztem a társaság végigmérését, arra lettem figyelmes, hogy nem csak én nézelődtem. Evelin tágra nyílt pupillákkal nézett végig rajtam. Szinte felfalt a szemeivel. Végül az arcomon állapodott meg tekintete, pontosabban az ajkaimon. Mikor szemeink végre összeakadtak idegesen nyelt egy nagyot és elfordította a fejét. Erre szám egy huncut félmosolyra húztam.

*Evelin szemszöge*

- Rajtakaptalak - lépett oda hozzám Kolos és halkan a fülembe súgta.

Éreztem magamon a forró leheletét, egy kis bizsergés futott át rajtam, majd a pillanatnyi sokkból feleszmélve arréb léptem tőle.

- Miről is beszélsz? - kérdeztem egyenesen a szemébe nézve, hogy azt a látszatot keltsem nem válltott ki belőlem semmilyen érzelmet a kis akciója.