Pocket Dial [Martinus ff.]

11.

-Leo nyugi. - ütöttem hátba szegény bátyámat
-Ja. Könnyű azt mondani, úgy hogy közben Martinus a hajadat nézi és szagolgatja. - röhögte el magát Leo
-Ah ezt már megszoktam. - legyintettem majd inkább ruhák után kezdtem kutatni

***********

Kaja után Audrey nem jött velünk medencézni mert Charlie bezárta egy szobába, így békésen teltek el az utolsó pár óráink.

-Tilly. - lépett oda hozzám Leo
-Igen? - kérdeztem
-Pontosan mit érzel Martinus iránt? - nézett rám kérdőn
-Hát aranyos, de nem tudok szakítani Alex-el. Ha ő megtudja hogy ezen a nyaraláson velünk volt akkor komolyan megveri. És én nem akarom hogy Martinus szőnyeg legyen, hisz olyan aranyos. Csak nézz rá mint egy angyal akinek menő haja van és gyönyörű szemei. Leo. Én nekem tetszik Martinus, de nem akarom hogy bármi történjen vele. Féltem őt tőle. - mosolyodtam el
-Ez aranyos volt. - húzott közelebb magához Leo

*Time Skip*

Igazából a haza út nem is volt olyan vészes. Bár attól eltekintve hogy Audrey majdnem ott maradt a szállodában király volt ez a pár nap.

-Szia anya! - köszönt Leo és leült a kanapéra
-Sziasztok! Tilly, Alex járt itt és téged keresett.
-És mit mondott? - néztem rá
-Csak kérdezte hogy hol vagy és én mondtam hogy nyaralni. - mosolygott rám anya
-És ugye nem mondtad hogy a Gunnarsen gyerekek is velünk voltak? - néztem rá aggódó tekintettel
-Annyit mondtam hogy Charlie, Leo, Audrey, Te és Marcus mentetek el. Martinus "beteg" volt ezért nem mehetett. - tapsolt kettőt anya és a konyhába szaladt én meg kifújtam a tüdőmben lévő összes levegőt
-Csináltam nektek palacsintát. - hozott be anya két tányért
-Oooo köszi anya.
-Az egyik a tiéd a másik pedig a kis vegán fiúnak van. - mosolygott anya majd eltűnt
-Én kaja után elmegyek fürdeni. - ettem meg az utolsó falat palacsintámat
-Oki. - válaszolt Leo

Általában telefonozni szoktam fürdés közben. De kaptam Martinus-tól egy üzenetet.

Utána gyors felöltöztem és videóhívást kezdeményeztem.

-Szia Tilly. Na tetszett a játék? - mosolygott perverzen a kamerába
-Nagyon jó volt tényleg. - röhögtem el magam
-Alex? - nézett kérdőn rám
-Azt tudja hogy beteg voltál és nem tudtál velünk jönni.
-Áh értem anyud egy hős. - nevetett
-Köszi. - mosolygtam vissza
-Áhh hii Bro. - jött be Leo a szobámba
-Oo szia Leo. -
-Te holnap nem dolgozol? - nézett bele a kamerába Leo
-De szóval megyek. Tilly várlak téged. - kacsintott majd ki is lépett
-Bár oda mehetnék, de mégsem tehetem meg. - szomorodtam el
-Majd biztos látod. Inkább aludj. Remélem vele álmodsz. - mosolygott Leo majd megsimogatott és elment a saját szobájába

Este nem igazán sikerült normálisan aludnom ezért reggel elég kómás voltam.

-Sziasztok! - jött le kedves bátyám a lépcsőn
-Szia. - mosolyogtam
-Mivan? Vele volt álmod? - röhögött fel Leo
-Ha tudtam volna aludni annyira boldog lennék.
-Amúgy mit szeretnél dolgozni? - nézett felém Leo és közben kávét kezdett csinálni, kicsit fura volt tőle ez a kérdés, de mindegy
-Nem tudom. - hajtottam le a fejem
-Modellnek jó lennél. - bökött oldalba
-Ez baromság. Én és a modell szó messze állunk egymástól. - forgattam meg a szemem
-Akkor miért nem leszel felszolgáló? - mosolygott Leo
-Nem is olyan szar ötlet.
-Akár ott is dolgozhatsz ahol Marcus.
-Olyan jó lenne ha én és Martinus egy helyen dolgoznánk. - néztem a plafonra
-Alex veszély. - csóválta meg a fejét az én kedves bátyám
-Igaz. Bár Marcus-ra nem féltékeny. Szerintem megnézem azt a munkát.
-Felőlem. - rántotta meg a vállát Leo
-Te könnyen beszélsz. Repper vagy. A lányok ugrálnak körülötted. És tehetséges vagy...
-Köszi. Mennem kell. Új zene, több munka. - kacsintott majd adott egy puszit a homlokomra és a táskáját felvéve kiviharzott a házból

Talán jobb ötlet lenne ha Marcus-t megkérdezném hogy lenne e hely náluk. Így írtam neki. Ma nem dolgozik azt tudom.

*Time Skip*

Két óra alatt sikeresen meglettem és indultam a kávézóba.

-Szia Marcus. - integettem
-Szia Tilly. - mosolygott
-Üdvözlöm. Gondolom ön Matilda Devries. - nyújtotta felém a kezét egy negyven körüli férfi
-Örülök hogy megismertem. - mosolyogtam
-Mivel Marcus lefoglalta ezt az állást önnek ezért senki nem jelentkezett így a mai napon Marcus szemmel tart és ha minden jól megy akkor itt fogsz dolgozni nálunk. - mosolygott
-Köszönöm uram. - bólogattam
-Kérem ne hívjon uramnak itt mindenki Mr. Jan-nak hív.
-Rendben Mr. Jan.
-Akkor kezdheti a mai napot. - mosolygott majd elment
-Eddig teszik a hely. - néztem körbe
-Majd egy hét múlva nem így fogod gondolni. - röhögte el magát Marcus én meg oldalba böktem és elindultam a dolgomra

Igazából nagyon tetszik ez az állás és remélem az enyém is lesz.

*********

Olyan zárás környékén a főnök kijelentette hogy véglegesen enyém a munka szóval nagyon is örültem. Én és Marcus leszünk azok akik parkolnak és bezárnak így pakolni kezdtünk mikor valaki belépett az ajtón.

-Szia Martinus. - köszönt Marcus fel sem nézve a munkájából
-Szia.....sztok. - fejezte be meglepetten
-Szia. - mosolyogtam
-Te hogy kerülsz ide? - nézett rám furán
-Itt dolgozom. Amúgy bocsánat, de mennem kell mert már otthon várnak. Sziasztok. Hétfőn találkozunk Marcus, és valószínűleg veled is Martinus. - mosolyodtam el és kimentem az ajtón

**********

Otthon fáradtan ledőltem a kanapéra és kifújtam egy kicsit magam.

-Mizu? - jött le a lépcsőn Leo és Charlie (?)
-Áh semmi csak megkaptam a munkát.
-Ügyes vagy. - mosolygott Leo majd egy pohár almalét nyomott a fejembe
-Köszi. - vettem el tőle majd miután megittam megcéloztam a fürdőt és az ágyat.