Pocket Dial [Martinus ff.]

26.

*Tilly Szemszöge*

Carla segített abban hogy ne törjek úgy össze mint ő amiért nagyon hálás vagyok mert így tovább gondolkozhatunk a menekülési terven.

-Csak van nála valami amivel kijuthatunk. - szólalt meg Carla
-Lassan jönni fog a kaja. Nézd meg jól! - mondtam
-Oké. - válaszolta

Alex bejött hozzánk. Nem szóltunk semmit csak néztük ahogy elénk dobta a kaját mikor megláttam a zsebében egy telefont. A szökés kulcsa. Carla hatalmas szemekkel nézett rám. Már nem érdekelt hogy fázom vagy sem. Kiakartam menni innen és látni a napot csak egy percre. És persze édes angyalom kezei között akartam lenni.

Mikor Alex kiment Carla nekem ugrott.

-Láttad? - kérdezte suttogva
-Persze. A szökés kulcsa. - mondtam
-De hogy akarsz azzal innen kijutni? - kérdezte Carla
-Mit szólnál egy tökéletes tervhez ami segítségével Martinus és a többiek megtalálhatnak minket. - mosolyogtam rá
-Kíváncsi vagyok. - mosolygott rám Carla

Talán ez volt az első igazi mosolyunk.

-A terv az hogy te lefoglalnád őt elég érdekesen én addig felhívom Martinus-t és lehet magtalálnak.
-És ha nem? - kérdezte
-Akkor meghalunk. - mondtam
-Hajrá. - szólalt meg és egy pacsi után az ajtó mellé ült

Alex bejött hozzánk mikor Carla felállt és Alex-hez ment. Pátyolgatni kezdte őt és közben kivette a telefont amit hátra adott nekem miközben Alex-et egy hosszabb csókkal terelte el.

Azonnal Martinus hívni kezdtem, de csak a hangposta szólalt meg. Akkor is többet érek ezzel mint a semmi.

-Martinus..Alex.... - próbáltam beszélni, de Alex hátra rántott és kivette a kezemből a telefont
-Ha azt hittétek hogy ez sikerült akkor nagyot tévedtetek. - nevetett fel majd közelebb jött hozzám

Carla a fal mellett ült póló és nadrág nélkül. Alex az én ruháimat is lerángatta majd a takarót felkapta és kiment. Vagy inkább becsapta az ajtót.

Remélem sikerült.

*Martinus Szemszöge*

A keresést reggel kezdtük és hat óra körül már haza is értünk.

-Faszomat már komolyan. - ült le Leo
-Nyugi. - szólalt meg Charlie
-Befognád? - kérdezett vissza Leo
-Nem. - válaszolt
-Pedig kurva jó lenne. - nézett rá
-Mi a faszom bajod van? - kérdezte Charlie
-Az hogy te nyugodt vagy mert nincs senkid és az én szívem meg megszakad mert életem szerelme valahol a picsába van! - ordított Leo
-Leo... - szólalt meg Marcus
-Nem. Te is fogd be! - vágott vissza
-Nyugi. - nézett rá Marcus
-Ha jól tudom neked itt ül a barátnőd! - nézett rá gúnyosan Leo
-Mindenki nyugodjon le! Ismerem a lányokat! Adni fognak életjelet! - szólalt meg Brooke
-Felőlem! - rántotta meg a vállát Leo és leült
-Tudom Leo hogy neked jobban fáj mert az egyik a testvéred a másik pedig a barátnőd, de nyugi mert ha ideges vagy azzal nem lesz jobb. - mondta Marcus
-Rendben. - válaszolt nyugodtan

Mindenki elhallgatott mikor elővettem a telefonom egy értesítést kaptam. Ismeretlen szám, hangposta. Mikor a fülemhez emeltem meghallotam életem szerelmének édes hangját. Nem is figyeltem arra amit mondott ezért többször meghallgattam.

-Mi történt? - kérdezte Leo
-A...lányok....üzentek... - akadt el a hangom
-MIVAN? - vette ki a kezemből a telefont
-Leo hangosítás gomb kéne. - szólt rá Charlie

Hangosítás után mindenki figyelmesen hallgatta amit mondanak.

-Martinus...Alex... - és ezzel vége is lett a hangüzenetnek
-Tudtam hogy az a nyomorék buzi geci áll a háttér mögött. - állt fel Leo idegesen
-Kinyírom. - szóltam meg
-Ha valamit csinált Carla-val én a fejét levágom és kitűzöm az ajtó felé. - mondta Leo
-Segítek. - szólalt meg Charlie
-Köszi. - röhögte el magát Leo. -Még ugye ma megyünk értük? - kérdezte Leo
-Leo. Késő van. - szólalt meg Charlie
-Egyáltalán honnan kéne tudnunk hogy hol lakik az a buzi gyerek? - néztem a többiekre
-Rajta vagyok. - ült le az asztalhoz Brooke és írni kezdett
-Szólunk a rendőrségnek aztán mindenki takarodik aludni. - szólalt meg Marcus és egy puszit adott Brooke-nak és bement a szobájukba
-Amúgy Leo. Hol van az anyukád? - kérdeztem
-Üzleti úton. - forgatta meg a szemét Leo majd egy intés után ő is elment aludni
-Jó éjt. - köszöntem majd lefeküdtem aludni

Tilly holnap már az én kezeim között aludhatsz és én pedig beszívhatom édes illatod. Remélem csuklottál most miattam.