Pocket Dial [Martinus ff.]

16.

Reggelem elég érdekes volt.

Olyan hajnali négy körül felkeltem és nem tudtam vissza aludni. Gondoltam Martinus lent van szóval lemetem.

-Mit csinálsz itt ilyen későn? - kérdezte Tinus
-Nem bírok aludni. - forgattam meg a szemem
-Gyere ide. - intett egyet
-Te hogy-hogy nem alszol? - kérdeztem
-Én sem bírok aludni. - mosolyodott el. -Miért nem fekszel ide? - mutatott a hasára én pedig kérdőn néztem rá
-És attól mert a hasadon fekszek még mindig nem sikerül elaludnom. - nevettem el magam
-Te azt csak hiszed. - vette le a felsőjét és a hajamat kezdte el simogatni

Pár perc múlva már aludtam is.

*Martinus Szemszöge*

Tilly elaludt. Olyan aranyos mikor alszik, viszont egy dolog kicsit zavar. Az hogy Alex még mindig "vele" van. Elhatároztam hogy beszélek vele. Persze csak reggel.

*Time Skip*

*Tilly Szemszöge*

Tinus előbb felkelt mint én szóval gyorsan elvégeztem a napi rutinomat és mint mindig egy puszival akartam elköszönni a barátomtól.

-Tilly. Beszélnem kéne veled. - állított meg
-Mond Tinus. - mosolyogtam rá
-Mikor akarsz végre szakítani Alex-el? - kérdezte én pedig döbbent fejjel néztem rá
-Nem tudom. Félek. Mert? - kérdeztem
-Csak zavar hogy a képben van és hogy miatta nem beszélhetünk senkinek arról hogy imádjuk egymást! - emelte fel a hangját
-Tinus..én.....nem akarom hogy bármit is csináljon veled. - néztem rá
-Nem vagyok kisbaba már bocsi. Tudom hogy aggódsz miattam, de kezdem azt érezni hogy nem fogsz vele soha szakítani. - forgatta meg a szemét
-Tinus...én imádlak miért hiszed ezt! - kiabáltam
-Már rég szakítanotok kellett volna! - kiabált
-Martinus én... - szakított félbe egy hang ami a lépcső irányából jött
-Mi a fasz folyik itt? - kérdezte Leo
-Semmi. - válaszolt Martinus majd felém fordult. -Addig jobb ha nem találkozunk amíg ő is a képbe van. - fordult az ajtó irányába
-De Martinus! - kiáltottam utána
-Matilda! Nem. - válaszolt és kilépett az ajtón
-Leo. - fordultam szerető bátyámhoz aki ölelésre invitált én pedig sírva futottam oda hozzá
-Mondj el mindent. - súgta a fülembe én pedig bólintottam egyet

*Time Skip*

-Értem. - szólalt meg Leo miután mindent elmondtam neki
-Most mi legyen? - kérdeztem
-Figyelj én teljesen megértem Martinus érzéseit. Most gondolj bele nekem te lennél a barátnőm és közben lenne egy másik akit már nem szeretek, te nem lennél féltékeny? - kérdezte Leo
-Igazad van, de mit tudnék tenni? - kérdeztem
-Elmondasz mindent Alex-nek. - válaszolt Leo nekem pedig épp munkába kell mennem ezért gyors elköszöntem tőle és elindultam dolgozni.

Sziasztok! Bocsi hogy ilyen rövid lett csak ezt a részt az iskolába (óra alatt) írtam. Bocsánat és legyen szép napotok! Byeee