Csapatépítés

20 4 0
                                    

Helyszín: Dorand birodalom, Főparancsnokság, idő: 3494. év

Kora reggel volt még, de a napok sugarai már nyaldosták Bajisz arcát, amire kinyitotta szemeit. Még homályos volt a kép előtte, de látta, hogy csapattársai készülődnek a reggeli találkozóra.

- Ejj srácok, nem tudom mennyi az idő, de én teljesen kész vagyok. Azt az utolsó korsó sört nem kellett volna ledöntenem.

- Vagy az előtte lévő tízet. – Jegyezte meg csípősen Grumb. –

- Ne az észt osztogassad, hanem a vizet! Rettentően kiszáradtam. Úgy érzem a torkom is összeaszalódott.

- Nesze itt egy kis frissítő. – Dobott egy kulacsot Rexcell. –

- Kösz haver! Ez most életmentő!

- Sokkal tartozol ezért!

- Na meg azért, amennyivel lehúztál tegnap este engem! Én csak egy körre hívtalak meg titeket, de az egész cehhet ki kellett fizetnem, mert nálad egy credit sem volt.

- Jól van, jól van! Majd megadom, most mit kell itt ugrálni kora hajnalban?

- Szedd össze magad! Nemsokára jelenésünk van őnagysága előtt.

- Ó, az ma van? Hmm, hát persze, hogy ma. A nagy Rexcellnek egy kiscsaj fog dirigálni. – Nevetett fel Bajisz. Rexcell durcásan nézett ki a barakk ablakán. –

- Most nincs hangulatom a gyerekes csipkelődéseidhez. Öt perc múlva indulunk, ha készen állsz, ha nem.

- Ejha. Úgy látom te tényleg morcos vagy a tegnapiak miatt. Nem értem mit húzod fel magad ezen?

- Hagyd már őt Bajisz. Inkább tényleg haladjál, mert ránk fognak várni.

- Rendben, de kérek még egy palack vizet, mert úgy érzem szükségem lesz rá.

Miután Bajisz teleitta magát a másnaposságra, átöltözött és elindultak a fürdő felé. Grumb számításai helyesek voltak, mert a lányok már ott várták őket. Szavik köszöntötte a fiúkat és váltott jegyeket mindenki számára. A fürdő hatalmas volt, tele mindenféle medencékkel. Volt gyógyvíz, úszómedence, csúszdával rendelkező, és különböző élményelemekkel teli is. Bajisz rögtön lerántotta magáról a melegítőt, amit reggel sebtében öltött magára és már ment volna be a vízbe, mire Szavik megálljt parancsolt neki.

- Nézzétek. A tegnapi döntés nem az én kérésem volt. Ettől eltekintve azt szeretném, ha egy jó csapatként tudnánk együttműködni. Ma a vendégeim vagytok itt mindenre, amit csak szeretnétek.

- Ez komoly? – Vágott közbe a három fiú egyszerre. –

- Bizony, de ne szokjatok hozzá! Ma én állom a költségeket, viszont ez a jövőben csak a sikeres küldetések esetén lesz így!

- Én benne vagyok! Kérek egy hatalmas strandlabdát! Jöttök velem játszani? – Kérdezte Grumb lelkesen. Amire Rexcell most már kicsit jobb kedvvel igenlően válaszolt. –

- Naná! Passzolgatunk, és aki beejti a labdát a vízbe az lemerül alá!

- Kihívás elfogadva!

Reagált mosolyogva a kihívásra Pamoni. A fiatalok egész nap a vízben voltak, kihasználták a helység adta lehetőségeket. Úsztak, csúszdáztak, ettek, ittak, főleg Bajisz, ő nagyon ki volt száradva az előző este miatt. Rexcellen érezhető volt, hogy benne van még a tüske, de sokkal jobb hangulata lett a strandolás során. Egy napra elfelejtették a gondjaikat, rájuk nehezedő terheket. Bajisz szüntelen próbálkozott Pamoninál, aki udvariasan elutasította társa közeledését. Nem tartotta szerencsésnek a csapattársak közötti románcokat, így még kitartott ezen elvei mellett. A nap végén egy közös evést ejtettek meg. Szavik a végén majdnem szívrohamot kapott, amikor meglátta mennyi volt a fogyasztása a kis csapatnak. Csapatvezetőként több kreditet kap, de az első havi fizetése el is ment erre a kis akcióra. Kifizetett mindent, de nem bánta meg a vállalását. Muszáj volt nyitni a többiek felé. Mikor elköszönt a többiektől, akkor meglátogatta Treffo tábornokot az irodájában. Beszámolt a napjukról, aminek a tábornok külön örült. Megdicsérte a leányzót, majd felvázolta az első majdnem teljesen önálló küldetésüket. Szavik, mint vezető teljes joggal adhat utasításokat a csapatnak, de támogatásként Radolfot delegálta mellé. A feladat szerint el kell menniük a Dorand-Haradurim határhoz, megkapták az engedélyt az átkeléshez. A határmenti Adac településen kell találkozniuk Toguroval, aki híreket hozott az eltűnt 108-as szakaszról. Mivel a fiúk igen intenzíven érintettek ebben az ügyben, így Treffo figyelmeztette Szaviket, hogy különös tekintettel legyen rájuk. Toguroban megbízik, így fontosnak tartotta az információk beszerzését tőlük. Ő maga a hadiállapotok miatt nem hagyhatta el a birodalmat, így az elitnövendékekre bízta ezt a küldetést. Amikor már elköszöntek, akkor mosolyogva egy utolsó mondatot eresztett el Szavik felé.

Ez leszaz igazi csapatépítő kaland! 

Gatori Krónikák Első kötetWhere stories live. Discover now