Gatori Krónikák Első kötet

Közel az első igazi küldetéshez

Helyszín:Dorand birodalmi főhadiszállás, idő: 3492. év

Újabb hónapok teltek el, beköszöntött a tél. A Gator bolygón kemény telek voltak. A fiúk kint edzettek M.Gee-vel a határban. Csendes, és nyugodt terepre volt szükségük az érzékenységi készségük fejlesztéséhez. Ha sikerült mélyen koncentrálniuk, akkor mindegyikük képes volt érzékelni a környezetüket. Be volt kötve a szemük, M.Gee járkált köztük. A srácok pontosan tudták mikor merre van, így tanítójuk meg is volt elégedve velük. Egyik nap M.Gee próba elé állította őket. Harci állásba kellett helyezkedniük, és tőlük harminc méterre állt meg egy kosár kővel a kezében. A gyakorlat lényege az volt, hogy ő elhajítja a köveket feléjük, ők pedig megpróbálják elkapni. Amennyiben nem sikerül kivédeniük, akkor eltrafálja őket. Izgatottak voltak, főleg Grumb. Nemrég tanulta meg az első energiagömböket megalkotni. A többiek már ebben is előtte jártak. Belső erő használatban Bajisz, közelharci gyakorlatokban pedig Rexcell járt az élen. M.Gee felhívta a figyelmüket, hogy kezdjenek el koncentrálni, és jelezzenek felé, amint készen állnak. A jelzés megtörtént. El is kezdtek záporozni a kövek. Első kört mindenki kivédte, majd egyre gyorsabban és véletlenszerűen csapódtak be a kavicsok. Első hibát Rexcell vétette, utána bekapott még kettőt, Bajisz és Grumb szinte egyszerre kaptak fejre egyet-egyet. Végeredmény Rexcell hat, Bajisz négy és Grumb tizenhárom követ vétett el. M.Gee elégedett volt az eredménnyel. Általában mikor sok éves kiképzés után ide jutnak az átlag katonák, akkor legalább húsz-harminc hibát vétenek. M.Gee elérkezettnek látta az időt, hogy immáron komolyabb küldetéseken is be lehet vetni az alakulatot. Jelezte is Treffo felé, aki szintén egyetértett vele. Ezután olyan dolog történt, amire már hosszú évtizedek óta nem került sor. Treffo bekopogtatott Molill ajtaján. Molill nagyon meglepődött. Álltak némán egymással szemben. Hosszú perceken keresztül egyikük sem tudott megszólalni, de a csönd mégsem volt kínos. Kettejük között rendkívül erős kapocs volt, ami az évek múlásával sem halványodott. Molillnak rossz előérzete volt. Tudta, hogy Treffo a lánya elleni merényletet nem fogja elfelejteni, és nem nyugszik addig, amíg le nem számol a támadókkal. Úgy vélte ezt a látogatást is ennek köszönheti. Végre már eljutott odáig, hogy megszólaljon.

- Treffo! Mit állsz ott, mint egy szerencsétlen marha? Lépj már beljebb!

- Így kell fogadni a vendéget?

- Még egy sziát sem voltál képes kinyögni. Mit vártál? - Mondta Molill egy helyes kis mosollyal az arcán. Treffoval régen is sokat csipkelődtek. -

- Nos, hát akkor nézzük mid van a hűtődben.

- Csalódni fogsz. Csak saláta, meg némi joghurt.

- Semmi hús? Nem sokat változtál.

- Inkább ülj le a seggedre és bökd ki mit akarsz!

- Ezt nem kell nekem kétszer mondani. Most voltam a fiúkkal a kis faházikónál. Rendesen elfáradtam.

- Ugyan miben? Még mindig kurvákat rendelsz magadhoz, amíg azok a szerencsétlenek edzenek?

- Azok nem kurvák! Masszőrlányok! És igen is fárasztó a masszázs!

- Javíthatatlan vagy!

- Mindegy is. Nem ezért jöttem hozzád, hogy róluk csevegjek.

- Azt rögtön gondoltam. Mire készülsz már megint?

- Úgy vélem itt az ideje, hogy átadjam a helyem.

- Mi a fenéről beszélsz?

- Úgy gondolom Xenon megfelelő utódom lesz a tanácsban.

- Te most viccelsz velem?

- Úgy gondolom eleget ültem abban a kényelmes székben. Megvan hozzá a jogosultságom, hogy akármikor nyugdíjazzam magam, továbbá Xenon remek harcos, akiből kiváló vezér válik majd.

- Semmi bajom Xenonnal, de azt tudod, hogy még nem érhet fel veled.

- Majd beletanul. Mi sem voltunk különbek nála, sőt. Nálam biztos jobb vezető válik belőle.

- Mi ennek a hirtelen nyugdíjazásnak az oka? Tudom, hogy készülsz valamire.

- Jól ismersz. Talán túlságosan is. Ezért jöttem most ide hozzád. Xenon nemsokára visszatér a küldetéséből, és akkor megejthetjük a lemondásomat. Ezt követően felköltözöm egy időre a faházba. Nem tudom meddig leszek fent, de ott senki nem fog zavarni.

- Treffo... Pontosan tudom, hogy mire készülsz.

- Pihenni megye....

- Fölösleges a hazudozás. Tudom, hogy a Senki Földjére készülsz a különleges kis

- alakulataiddal. Ennyire ne nézz hülyének.

- Nem tudsz lebeszélni róla!

- Nem is akarlak.

- Hogy mi?

- Treffo. Megtámadták a lányodat. Megtámadták a birodalom kellős közepén. Ez olyan vétség, amit én sem tűrnék el senkitől sem. Azt is tudom, hogy a tanács döntése miatt nem fogsz tudni háborút indítani a söpredék ellen. Egyedül az nem világos számomra, hogy fogod ezt kivitelezni.

- Beköltözünk két kisebb csoporttal arra a lepra vidékre. Egyelőre csak információkat gyűjtünk.

- Baromi veszélyesen hangzik! Veled kéne mennem.

- Semmiféleképpen! Egyedül te fogsz erről tudni! Senki másban nem bízok a többiek közül.

- Hát jó... Xenon értesülni fog az akció eredményeiről?

- Igen.

- Bármiben segítségre lesz szükségetek, szeretném, ha ő jelezne nekem.

- Rendben van. Örülök, hogy ennyi idő után végre számíthatok rád Molill.

A két barát ismét egymásra talált. Az egész estét végig beszélgették.