Belépek a haverom, Chris új házába, és nemsokára meg is pillantom őt a konyhában.
- Szevasz! -kezet rázunk. -Hát hallod, ez a ház tényleg hatalmas, nem túloztatok.
- Szia! Ugye megmondtam? Figyelj, nézz körül nyugodtan, vagy ülj le, mindjárt jövök csak elszaladok valamiért. Larissa még nincs itthon, de lehet, hogy ő előbb jön mint én - mondja, majd a kocsija felé megy gyors léptekkel - Addig nem szétszedni a házat! -kiált ki a lehúzott ablakon.
- Úgy lesz fater!
Felnevet, visszahúzza az ablakot és elindul balra az autójával.
Én szót fogadok neki. Becsukom az ajtót és kicsit körülnézek. A hátsó ajtón két hatalmas üveg van, amiken keresztül az egész kertet belátni. Az udvar közepén megpillantok egy homokozót és egy hintát. Említette Chris, hogy majd szeretnének egy gyereket a feleségével, de ilyen hamar? Teszem fel magamnak a kérdést, és pár másodperc múlva választ is kapok rá.
-Az az én hintám- szólal meg mögöttem egy gyerek, mintha olvasna a gondolataimban.
Ugrok egyet az ijedtségtől, majd megfordulok, hogy megnézzem ki is mondta ezt.
Egy kisfiút pillantok meg, olyan 8-9 éves lehet.
- Hát, te meg, hogy jöttél be?
- Én… a… a… Szomszédban lakom, az ajtón jöttem be.
- Aha… Biztos… És, hogy érted, hogy a te hintád?
- Itt laktunk az anyukámmal.
- Mikor mentetek el?
- A mamám mindig azt mondja, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik.
- Értem- felnevetek.
- Egyébként két éve. De vissza szoktam járni hintázni.
- Aha, világos.
- Az előző lakók nem szerették, hogy itt vagyok.
- Nem szerették, hogy hintázol a kertjükben?
- Azt sem, de akkor is mérgesek voltak amikor az itt lakó kislánnyal játszottam. Annyi idős volt mint én. És Alice is szeretett velem játszani, úgy hívott, hogy a képzeletbeli barátja, hogy a szülei ne legyenek mérgesek.
- De miért… - nem tudom befejezni a mondatot mert meghallom, hogy nyílik az ajtó.
- Szia Ken! -köszön a haverom.
- Hali.
- Na milyen a ház?
- Nagyon tetszik. Bár a szomszéd kisfiú kicsit idegesítő lehet -suttogom neki.
- Szomszéd kisfiú? A szomszédban nem lakik senki -válaszolja csodálkozva.
- De igen, és itt van - mutatok a hátsó ajtó felé, de nem áll ott senki. Ez furcsa…
- Aha… Biztos… Egyébként képzeld el, az ingatlanos azt mondta, hogy az előző lakók szellemekre panaszkodtak -mondja és közben elkezd nevetni -mert 2 éve egy 9 éves kisfiú lakott itt az anyjával, de egy betörtés elfajult amikor a nő felébredt és meglátta a tolvajokat. Az anyával és a fiúval is végeztek…
- Azta, ez durva…,de figyelj csak! Ezt a hintát ti építettétek vagy az előző lakók?
- Ez a hinta elvileg azé a kisfiúé volt akit megöltek a betörők. Az előző lakók panaszkodtak arra, hogy gyakran látták lengeni a hintát és egy kisfiú nevetését is hallották, de nem csak onnan, hanem a lányuk szobájából is. A lány azt mondta, hogy képzeletbeli barátja van, majd egy nap…- nem fejezi be a mondatot, látom rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát de tudnom kell.
- Mi történt?
- A lányt, talán Annt, vagy Ashleyt…
- Nem Alicet?
- Ja igen, tényleg így hívták! Szóval egyik nap a szülei megtalálták Alicet a szobájában. Öngyilkos lett, de az apja és az anyja is váltig állították, hogy egy szellem végzett a kislánnyal… a fiú szelleme.

YOU ARE READING
Tábortűzi mesék
HorrorSziasztok Ebben a "könyvben" több rövidebb történetet olvashattok, amiket egy osztálykiránduláson elmesélhettek a tábortűz körül. Hogyha nem tetszenek a storyk akkor légyszíves ne szedjétek le a fejemet. Még csak most próbálkozom az írással.