Girl in Pieces

2.

Egy ismeretlen kollégiumi szobában ébredtem lüktető fejjel és égő végtagokkal. Viszont ahogy kinyitottam a szemem minden szagot, porszemet és hangot tökéletesen észleltem magam körül. Túl tökéletesen... Felültem, majd körülnéztem a helyiségben. A szag alapján fiú szoba és teljesen átlagos bár az aroma ismerős. Kimerészkedtem a nappaliba ahol egy kanapén alvó Jimin, Hoseok és még a másik öt fiú fogadott. Felsóhajtottam, majd gondolva egyet felsikítottam, mire az összes jómadár felpattant és támadó állást vettek fel. Gúnyosan elmosolyodva kereszteztem karjaim magam előtt és felvont szemöldökkel bámultam rájuk.
-Csak nem megijedtek a kutyuskák?-kérdeztem tőlük pimasz hanglejtéssel. Ahogy felfogták, hogy csak én voltam leengedtek és bosszús tekintettel kezdtek el méregetni.
-Hogy felvágták a nyelvét!-nevetett fel erőltetetten a fehér hajú.
-Mi van akkor?! Nem vagy az apám sem a főnököm, hogy megmondd kivel, mikor, hol és hogy viselkedjek!-szóltam vissza flegmán, mire befeszült és egész testében remegni kezdett, majd lekuporodott a földre a következő pillanatban pedig már farkas alakban állt előttem fogait csattogtatva támadásra készen. Amint eljutott tudatomig a szituáció felment bennem az adrenalin és mérhetetlen fájdalom keletkezett a gerincem mentén, majd egy morgás szerű hang szaladt fel a torkomból. Jézusom ez belőlem jött?! Nem volt időm evvel foglalkozni mivel a következő pillanatban újból gerincembe nyilalt a fájdalom így térdre estem. Sikoltoztam és vonaglottam a földön mint egy elmebeteg, de ez abban a pillanatban nem tudott érdekelni a mérhetetlen fájdalom miatt ami testemet hatalmába kerítette. Éreztem ahogy csontjaim eltörnek, majd újra összefornak és ahogy testem megváltozik. Pár perc elteltével a fájdalom eltűnt és már csak remegve, sokkosan feküdtem a padlón pár pillanatig. Összeszedtem magam és megpróbáltam felkelni viszont lábaim kicsúsztak alólam. Mérgelődve néztem le végtagjaimra ám egészen más látvány fogadott mint amire vártam. Hosszú lábacskáim helyett  hatalmas mancsok fogadtak amelyek fekete színben pompáztak. Felnéztem a fiúkra akik sokkos tekintettel bámultak vissza rám. A velem szemben álló srácra néztem aki még mindig farkas alakban feszített, de ahogy észrevette, hogy figyelem a melpettség eltűnt szemeiből és újra düh költözött beléjük, majd támadott is. Refleksz szerűen mordultam fel és ugrottam én is. Ott haraptam ahol értem, de ő sem volt rest sebeket ejteni rajtam. Össze voltunk gabajodva egy ideig, majd minden erőmet véve felékerekedtem és lecsaptam háttal a földre. Fölötte álltam képébe vicsorogva ő meg csak hátracsapott fülekkel bámult vissza rám. Még kaptam felé egy utolsót, majd leszálltam róla. Ahogy hátat fordítottam éreztem ahogy helyezkedik ezért lendületből visszafordulva mordultam rá. De olyan mélyről jött, hogy még én is meglepődtem. Megállt a mozgásban és csak bámult a szemembe, majd mintha meghunyászkodott lefeküdt a földre és fejét mancsaira hajtotta úgy bámult fel rám. Prüszköltem egyet, majd újból a többiek felé néztem. Hoseok egyben könnyes és sokkos tekintettel figyelt engem, míg Jimin büszke szemekkel vizslatott. Vetélytársam visszaváltozott és immáron a többiek mellett állt lehajtott fejjel.
"-Hogy felvágták a nyelvét!"-utánozta elmélyítve hangját az egyik fekete hajú srác, mire az említett fejbe vágta. A többiek felnevettek én viszont még mindig farkas alakban álltam előttük. Jimin odalépdelt elém és lehajolt egy kicsit, hogy egy szintre kerüljünk.
-Ha visszaakarsz változni csak gondolj az emberi valódra...Gyönyörű vagy...-simított végig oldalamon, majd felkelt és hátrébb lépett vissza a többiek mellé.
Elképzeltem a teljesen átlagos külsőmet a festett hajammal együtt, majd újra mérhetetlen fájdalom kerített hatalmába. Földre estem és felnyüszítettem. Hallottam ahogy újból roppannak a csontjaim és éreztem ahogy összefornak, majd a következő pillanatban levegő után kapkodva karmoltam a padlót. Hoseok odasietett egy takarót terített rám és jó alaposan bebugyolált. Felültem a takaróval magamon és hálásan néztem szemeibe.
-Valaki elárulná mostmár, hogy mégis mi a fészkes fene történt velem?! Most olyan blöki lettem mint ti?-néztem vissza a másik hat srácra.
-Azt ne felejtsd ki belőle, hogy a drága barátod is az!-bökött állával Hobi felé az ablak törlő vihogású srác-Ja és a kérdésedre válaszolva! Még tegnap harapott meg egy teljesen ismeretlen farkas aki betévedt a területünkre, de egy idő után így is elkerülhetetlen volt, hogy átváltozz mivel a kezdetleges bétaság helyett egyből alfa lettél...ami azt jelenti egy ősi vagy tehát...Üdv köreinkben ó hatalmas alfa!-hajolt meg vicceskedve amin más esetben kuncogtam volna, de most nem bírtam rávenni magam.
-És minek a takaró?-kérdeztem, mire mind elhalgattak összenéztek, majd nevetésben törtek ki.
-Figyelj szivi!-szólt az ezüstös hajú srác-Csak nézz be a takaró alá és rájössz! Nem mellesleg Kim Taehyung vagyok vagy V ahogy tetszik...-rántott vállat.
Benéztem az anyag alá, majd egyből mellkhasomhoz is szorítottam és magamhoz húztam a lábaimat. Nem maradt meg semelyik ruhadarabom sem. Nem. Még a fehérnemű sem.
-Miután rájöttél, hogy anyaszült meztelenül állsz előttünk had mutatkozzunk be mi is-lépett előrébb a világos hajú-Kim Namjoon vagy RM-biccentett, mire kínosan elmosolyodtam-A többiek pedig Kim Seokjin a legidősebb-mutatott a vicces csávóra-borzalmas viccei vannak, majd idővel rájössz te is-mondta, majd ugrott is tovább, mire az bemutatott neki-A legfiatalabb láncszemünk pedig Jeon Jungkook az izom erőnk-borzolta össze a másik fekete hajú srác haját aki úgy nézett ki mint egy nyúl és aki beszólt a fehér hajúnak-Drága barátunk a hihetetlen swagséggel és a legjobb kosaras tudással ellátott Min Yoongi azaz Suga akivel az imént összeverekedtél-biccentettem egyet a srácnak aki viszonozta, majd visszanéztem Namjoonra és kínosan felröhögtem aztán megszólaltam.
-N-nagyon örvendek meg minden, de ha megbocsájtotok én visszamennék a szobámba!-keltem fel ügyelve arra, hogy a takaró mindent takarjon és kislisszoltam az ajtón. Még szerencse, hogy tanítás van így nem császkál senki sem a folyósókon.
A szobámba érve a villámnál is sebesebben kaptam magamra egy bugyit és egy melltartót, majd szekrényem elé állva gondolkoztam mit vegyek ma fel. Gondolkozásomat az ablakom felől érkező nesz zavarta meg, mire odakaptam a fejem ahol már csak egy elsuhanó ezüst és egy fekete hajkoronát láttam. Már komolyan viszket a tenyerem egy pofonra az irányukba! Szemem megvillant és éreztem ahogy izzani kezd ezért gyorsan a szobában elhelyezkedő tükörhöz futottam. Az eredetileg barnás-zöld szemeim helyett most egy vörösen izzó szempár fogadott, mire kicsit hátra hőköltem, de tovább bámultam elvarázsolva íriszeimet. Várjunk egy kicsit...
Ennél én sokkalta gizdább voltam és...az idomaim sem voltak ekkorák és a csípőm is keskenyebb volt. Ohh baszki! Mindegy úgysem kell magyarázkodnom senkinek....
-Legalább ennyi jó származik ebből a hülyeségből...-motyogtam magam elé, majd végre kikapva a szekrényemből egy fekete szaggatott farmert, egy bő fekete pólót amin helyenként apró vagy éppen nagyobb piros pacák helyezkedtek el mintha vér vagy festék fröccsent volna rá. Ezüstös árnyalatú hajamat felfogva és bakancsomat felkapva bőrdzsekimmel és táskámmal a hátamon léptem ki az ajtón. Talán ha sietek beérek harmadik óra elejére ami rajz...tehááát késhetek is mert a tanár csíp engem.
Szépen komótosan mentem a kihalt udvaron ezen az egész ügyön agyalva, mikor valami ismeretlen szagot éreztem így megálltam és körbe forogva kezdtem el szaglászni a levegőbe. Neszt hallottam az egyik bokornál így azt a pontot szugerálva lépkedtem közelebb.
Kevesebb mint három méter választott el a bokortól, mikor egy nyuszi ugrott ki és teljesen nyugalomban kezdte el rágcsálni a füvet. Megkönnyebbülten eresztettem ki a tüdőmben rekedt levegőt nyugodt szívvel folytattam volna utam a másik épületbe. Nah igen ott van az a volna. Egy kisebb légáramlatot éreztem a hátam mögött ám, mire visszafordultam a nyúl eltűnt, de a szagát éreztem. Csak nem a földről...
Szépen lassan vezettem fel tekintetem a fára. A legtetején megpillantottam egy ismeretlen alakot és a következő pillanatban a nyuszi előttem landolt. Élettelen, véres teste pont a lábam elé esett én pedig felsikítottam és lesokkolódva léptem hátrébb.
-Nah mivan kutyus? Csak nem megijedtél?-hallatszódott egy gúnyos hang az árnyékból.
-Mutasd magad te szívtelen dög!-mordultam rá. A következő pillanatban egy hulla sápadt platina szőke nálam biztosan magasabb srác lépett elő vérvörös szemekkel szája szélén pedig ott égtelenkedett a nyuszi vére. Farkas nem lehet az biztos...
-Jackson Wang...és ha jól tudom te vagy Kim SeoMin-mondta keserűen vigyorogva.
-Mi a franc vagy te?!-néztem rajta végig elképedve.
-Ohooo cicám! Sok mindenről nem tudsz még! Mit mond neked az, hogy az éjszaka gyermeke?-dönti el oldalra egy kicsit a fejét. Végig gondolva a hallottakat vörös szemeim megvillantak és úgy bámultam vissza rá.
-Mit keres itt egy magad fajta vérszipoly?-villantottam meg fogaimat miközben morgás szakadt fel torkomból.
-Nah ez azért már sértő!-fonta keresztbe karjait-Nem vérszipoly hanem vámpír de igazad van...-legyintett lemondóan-Nekem is csak egy hülye korcs vagy!-villantotta meg ő is hirtelen a fogait. Teljesen megfeszülve és támadásra készen álltunk egymás előtt. Abban a pillanatban pedig nem tudtam mit is kéne csinálnom...

A felső képen SeoMin látható személy szerint így képzeltem el és a fiúk pedig úgy néznek ki mint a Mic Drop mv-ben remélem tetszeni fog puszaaaa❣️
BK_mnstr💜