Girl in Pieces

12.

Mostmár lassan egy hete, hogy hat új taggal bővült kis családunk. Ez idő alatt a szerencsétlen srácoknak, míg le nem csengett az "orgiahullámom" ,ahogy drága és egyetlen Yoongs fogalmazta meg legutóbb, addig sajnos az erdőben kellett éjszakázniuk és csak a teraszon ehettek, amit külön Hoseok és Jimin szabott ki nekik a nagy féltékenykedésben. Megértőek és elfogadóak voltak hármónkkal kapcsolatban, de a beszólásokat ők sem engedhették el, ahogy az öt másik sem. Most éppen várjuk a jómadarakat a suli aulájában, ugyanis ők is beiratkoztak, ahogy megtudták, hogy itt tanulunk mindannyian. Tehát mostmár mind a tizenhárom jómadár itt tanul egyetemen, míg én az utolsó évemet járom a gimnázium részében. Persze néha vannak velünk összevont óráik fejlődés szempontjából, mint a múltkori tüzes balhém is tükrözi, de nem nagyon futok velük össze az ebédszüneten és az együtt töltött délutánokon kívül. Minden visszatért az erdőben töltött hetek előtti felállásba csak hat plusz névvel és személlyel a fejembe és most mondhatom azt is, hogy a szívemben.
-Sziasztok srácok és SeoMin!-lépett oda mellénk mind a hat Changkyunggal az élen.
-Hello Tall gang és Changkyung!-köszöntem vigyorogva, tudva, hogy csak pár centivel magasabb bétám bepöccen majd. Idegesen fújtatott egyet és felkapva engem a hátára indult meg az udvar felé, ahol most az eső miatt senki sem tartózkodott. Kapálóztam és elengedtem egy-két morgást is tudván, hogy senki sem hallja, de végül ő nyert. Kicsapva az udvarra vezető ajtót lépcsőzött le teljes nyugiba, nem foglalkozva kapálózó énemmel, majd egyszer csak gondolva egyet elengedett, én pedig egy hatalmas pocsolyában kötöttem ki. Még jó, hogy a nyulat az erszénnyel együtt Jungkooknak és Taenek adtam had szórakozzon kicsit, mármint a nyúl.
-Tudod kinek szólogass be bogaram!-nézett le rám gúnyosan.
-Igazán felsegíthetnél!-nyújtottam felé kezem, amit egy szemforgatás kíséretében el is kapott, én pedig azzal a lendülettel rántottam be magam mellé. Prüszkölve ült fel, amit röhögve néztem végig és a többi szerencsétlen is az aulából-Na!-tápászkodtam fel-Gyere nagyfiú!-indultam meg az épület felé, ahova ő is követett. Belépve a melegre Jungkooktól elvettem kis barátomat és intve egyet megindultam a kolesz felé.
-Egy óra múlva a könyvtárban!-szóltam még vissza nekik, majd végleg otthagytam őket.
Szobámba rongyoltam, ahol miután kis barátomat biztonságba helyeztem egyből vettem forró zuhanyt. Törölközővel magamon álltam a szekrényem előtt mikor kopogtak. Vállat vonva, minden mindegy alapon lépkedtem oda és tártam ki az ajtót. Mind a tizenhárom jómadár ott állt az ajtómban csak rám várva.
-Gyertek be suhancok, mert ez még el fog tartani egy darabig....-sóhajtottam fel, majd visszacsoszogtam ruháimhoz.
-Sose értettem a nőket!-morogta Jin, majd az ágyamra vetette magát, míg a többiek továbbra is ott szobroztak a folyosón döbbent arckifejezéssel-Gyertek már gyökerek!-szólt oda nekik bátyám az ágyamon terpeszkedve, mire végre megmozdultak és lesütött szemmel araszoltak befelé, kivéve Hoseokot és Jimint. Csókot loptak tőlem, majd a fiúkat megsürgetve telepedtek le ők is szobámban a nyúllal szórakozva. Fejem megingatva terelgettem el szekrényemtől az ott toporgó srácokat. Kikaptam egy fekete bőrgatyát, egy garbóval, majd kövekkel kirakott övemet és fehérneműimet lóbálva pattogtam vissza a fürdőbe. A biztonság kedvéért bekulcsoltam az ajtót és elkezdtem öltözni, majd felfogtam a hajam egy kócos kontyba és késznek is nyilvánítottam magam. Még felcsaptam egy kis szájfényt és szempillaspirált, majd karika fülbevalómat is felhelyezve kitrappoltam a helyiségből. Felkaptam a bőrkabátom és a martensem, majd a nyulat erszényével együtt felvéve lépkedtem az ajtóhoz.
-Jöttök vagy sem?-fordultam vissza a hím egyedekhez felvont szemöldökkel, mire mind elkapta a tekintetét a már mellettem álló Seokjin kivételével-Ti a fenekem néztétek?-kérdeztem rá kerek perec, de mikor nem kaptam választ hitetlenül felnevettem-Ti tényleg a fenekem szugeráltátok!
-Ami jó, az jó Jagiya!-kuncogott fel Chim, majd Hoseokkal két oldalamra állva arcom mindkét oldalára kaptam egy puszit-Nah menjünk kanos banda!-csapta össze a tenyerét miniujj és kilépett a helyiségből.
-Ilyen alfa mellett csodálkozik?-morogta Wonho, miközben elaraszolt mellettem utolsóként.
-Én is szeretlek Wonho-sshi!-kulcsoltam be szobám ajtaját, majd rácsaptam egy jó nagyot a fenekére, mire megugrott és szúrós tekintettel nézett rám.
-Kezded kihúzni a gyufát kislány!-morogta. Megvontam a vállam és rávillantottam legszebb mosolyom.
-De te ilyen idegesítően szeretsz a legjobban!-kacsintottam rá és tovább baktattam a kis csapatunk élén a könyvtár felé.

Már egy ideje a könyvek között tespedtünk, mikor is Hyungwonban felmerült egy már engem is foglalkoztató kérdés.
-Mi lesz a gwangjui területekkel alfa?-nézett rám az égimeszelő.
-Jó kérdéseid vannak Hyungwonie...-sóhajtottam fel, majd nyuszim bundáját piszkálva dobtam fel ötleteimet-Volt ott házatok ugye?-néztem végig rajtuk, mire egyöntetűleg bólogattak.
-Rengeteg pénz megmaradt az illegális üzleteinkből és a gyilkolásokból is-vonta meg a vállát Jooheon-Biztos vagyok benne, hogy Kai most azokra a területekre pályázik...
-Wonho!-néztem jobb oldalamra, ahol Jimin mellett foglalt helyet-Shownu-sshi hol tárolta a pénzt?
-Volt egy rohadt nagy páncélszekrény az irodájába, ami a ház pincéjében volt...
Mérlegeltem a dolgokat és fájó szívvel ugyan, de kimondtam gondolataim.
-Vissza kell mennetek Gwangjuba! Lássátok be, hogy titkon ti is visszavágytok...és ráadásul hatalmas lehetőség lehetne a falkának, ha ott is lennének területeink...Wonho! Te leszel az összekötő! Két hetente kérek jelentést az állapototokról és a hogylétetek felől! Bármi baj van üzensz itt-kocogtattam meg a halántékom-Vagy hívsz!-villantottam rá már vörös szemeim, mire csak bólintott-Hyungwon-sshi! Rád bízom ezeket az őrülteket!-biccentettem neki, ő pedig csak egy mosolyt villantott-Bármelyikőtöknek bevésődik valaki, tényleg mindegy, hogy ki! Azonnal hívjatok engem vagy a fiúkat!-néztem végig új falkatagjainkon, akik mint a jó gyerekek itták szavaim és mindenre rábólintottak-Holnap már indulhattok is, ha gondoljátok...-mosolyodtam el szomorúan-Hiányozni fogtok gyökerek!
-Te is nekünk SeoMin!-szólaltak meg kórusban, mire nálam eltört a mécses.
-Naaa babe!-karolt át baloldalról Hoseok-Nem kell pityeregni! Ugyanúgy falkatagok lesznek! Nem meghalni mennek!-simította le arcomról könnyeimet. Szipogva megingattam a fejem és rendeztem ábrázatomat is valamennyire.
-Csak a hormonok! Olyan mintha a gyerekeim lennétek...-legyintettem, mire csak felnevettek és rosszallóan megrázták fejüket-Nah! Menjetek pakolni! Ne az alfán szórakozzatok!-hessegettem el őket, majd mi is visszamentünk az erdőbe. Holnaptól megint változások jönnek...

Kicsit laposabb rész lett bocsánat🙈
BK_mnstr💜