Girl in Pieces

3.

Szinte teljesen egyszerre ugrottunk neki egymásnak. Lendületből változtam át fájdalom mentesen, de ezen most nem volt időm gondolkodni ugyanis ellenfelem sem tétlenkedett egy percet sem. Torkának ugrottam, de ő egyetlen nagy csapással elérte, hogy több méterre elrepüljek egyenesen egy fának. Felnyüszítettem a testemben keletkezett fájdalomra. Megráztam magam és fogsoromat kivillantva közeledtem újból felé.
-Nem hittem volna, hogy ilyen kiszámítható vagy kislány!-nevetett fel gúnyosan. Mordultam egyet, majd körözni kezdtem körülötte amit csak tekintetével követett. Ha hátulró vetném rá magam még arra is számítana. Ez így nem lesz jó...nagyon nem! Hol a francba vagytok fiúk?!
~Minnie! Mindjárt ott vagyunk tarts ki!~
Hallottam meg egy ismerős hangot a fejemben. Nem foglalkozva a furcsasággal villantottam meg vörös szemeimet Jacksonra, mikor eléértem. Éreztem ahogy izzanak íriszeim és ahogy a testem fölött valami átveszi az uralmat. Éreztem ahogy testem lángol és észrevettem támadóm szemében a félelem egy kevés szikráját is így habozás nélkül támadtam neki. Ahogy megérintett ordítva eresztett el így könnyűszerrel szedtem szét szerencsétlen vámpírt.
Pont elléptem élettelen testétől, mikor befutottak a többiek mind átváltozva, de amint megpillantottak még farkas alakban is látszott a színtiszta döbbenet az arcukon. Leültem megboldogult Jackson "barátom" mellé és fejemet oldalra billentve figyeltem az egyhelyben ácsorgó fiúkat. Hoseokot egyből felismertem a kissé vöröses bundájáról. Odarohant mellém és hozzám dörgölőzött, de egyből el is iszkolt, mivel egy morgó Jimin ugrott be közénk. Neki fehér bundája volt és fogalmam sincs honnan ismertem fel még magam sem értem ezt a farkas dolgot.
Visszaváltoztam és megnyugodva tapasztaltam, hogy az összes ruhám a helyén maradt. Ám mikor oldalra pillantottam, akkor fogtam fel mit is tettem az előbb. Teljesen lesápdva és villámgyorsan húzódtam hátrébb, majd átkarolva magam a fejem térdemre hajtva zokogtam fel.
-SeoMin...-szólított meg kedvesen Jimin és a felkaromra simított-Bámulatos vagy tudsz róla?-emelte fel fejem, hogy könnyáztatta szemeimbe tudjon nézni.
-Megöltem Jimin...megöltem!-sírtam fel keservesen. Óvatosan magához szorított és állát a fejem búbján támasztotta meg.
-Okkal tetted amit tettél ráadásul nem ember volt...-nyugtatgatott. Szipogtam még párat aztán eltoltam magamtól és elbizonytalanodva néztem fel rá.
-Mi történt velem közben?-dörzsöltem meg az arcom-Éreztem, hogy valami megváltozik bennem...-ráncoltam a szemöldököm. Mindegyik kifejezéstelen arccal bámult rám, de egyszer csak Namjoon megszólalt.
-Az egész valód olyan volt mintha lángolna, pedig csak a bundád változott egy kicsit annyiban, hogy tűz vörös szálakat is kaptál bele. A szemed pedig...a szemed...Világított. Nem volt szokványos...egy átlagos vérfarkasnak nem világítanak így a szemei...még egy ősinek sem...-nézett rám fürkésző tekintettel.
-E-ez biztos?-pillogtam zavartan a srácra miközben Hoseokra villant a tekintetem aki csak meghúzva magát állt Yoongi mellett. Kerestem a tekintetét amiben tudtam, hogy megtalálnám a választ, de ő csak a földet pásztázta.
-Figyelj Min! Kipróbálhatok valamit?-kérdezte Jin, mire bólintottam-Rendben! Próbáld meg megváltoztatni a szemedet csak...csak egy picurit...-bíztatott.
Akárhogyan is koncentráltam nem ment. Látszik, hogy még kezdő vagyok ebben a vérfarkas dologban...
-Aish Jin! Nekem ez nem megy!-kezdtem el durcizni rögtön. Felkeltem a földről Jimin mellől és keresztbe fontam magam előtt a kezem úgy toporzékoltam egy keveset. Tudom, tudom. Ovodás szokás...
-Hey Seo!-szólított meg Jungkook, mire rákaptam a tekintetem. Összeráncoltam a szemöldököm ahogy a nyuszifiú öklét felém tartva intett, hogy menjek oda. Bizonytalanul elélépkedtem és kérdőn néztem fel rá. Állával a keze felé bökött, mire odanéztem és egy kisnyúl pihegett a markában.
-Mondom mi lesz! Megküzdünk! Ha elversz engem én is behódolok neked mint Suga hyung és megkapod a nyulat... De!-tartotta fel a mutatóujját-Ha vesztessz...Akkor ez a csöppség itt...-tartotta fel arcához a rokonát-Sajnálatos módon úgy végzi majd mint az anyja Jackson által...-biggyesztette le alsó ajkát.
Tátott szájjal bámultam rá és éreztem ahogy szépen lassan a düh forrni kezd bennem és farkasom átveszi az írányítást a testem felett.
-Ohohooo! Ezt a picúrt itt elveszem!-jött oda Tae és vette ki Kook kezéből a nyuszit. A maknae csak gúnyosan elmosolyodva lépett egyet hátrébb és villantotta meg sárga szemeit. Éreztem ahogy változik a szemem, de ez is most valahogy más volt. Először elsöprő erőt éreztem, másodszorra majd felgyulladtam és harmadjára pedig a testem szinte lángolt, de közben megfagytam mintha lázam lett volna. Az előttem álló kicsit meghökkent, de egyből rendezte vonásait és közelíteni kezdett. Mint Jacksonnál itt is lendületből lettem farkas és ugrottam neki, míg ő még csak átváltozni sem tudott ezért oldalamnál ragadott meg, de egyből el is engedett és kezét fájlalva lépett hátra. Nem tétováztam újból ráugrottam és leterítettem a földre. Fölötte tornyosulva morogtam a képébe és felé kaptam fogaimmal, mire ijedten változott vissza szemszíne. Gondoltam megleckéztetem egy kicsit. Fogaimmal megkarcolva tökéletes arcát sebeztem meg, mire felszisszent, de még mindig ijedten kémlelt. Elégedetten másztam volna le róla, de ő felpattant és épp átváltozva akart nekem támadni. Megingattam a fejem és egyet odébb állva néztem végig ahogy szószerint elrepül mellettem egyenesen be a bokorba. Megfordultam és kárörvendve néztem a bokorból kikászálódó farkast. Újból megindult, de akkor ugrottam én is és összegabalyodva verekedtünk egy kicsit. A következő pillanatban elkaptam a nyakát és megint a földre küldtem így felette álltam. Felém kapott, de úgy rámordultam mint a szobában Yoongira és egyből elhallgatott. Pár percig farkasszemet néztünk (haha humorzsák) aztán füleit lecsapva kapta el tekintetét és nyüszített fel. Elégedetten másztam le róla és vártam. Visszaváltozott nézett még egy darabig, majd Taehyunghoz lépett. Elvette tőle a nyulat és elém téve hajtott fejet egy picit, majd visszabattyogott Suga mellé. Visszaváltozva gugoltam a csöpség előtt és vettem fel a kezembe. Azt hiszem lett egy újabb személy a falkámban.

Miután eltakarítottuk megboldogult Jackson barátunkat, a szabályokat leszarva ültem a könyvtárban a nyuszival az ölemben amint egy vérfarkasokról szóló könyvet tanulmányoztam. A fiúk ott sündörögtek körülöttem és ők is plusz könyveket kerestek és információkat adtak ugyanis ők már régebb óta farkasok hálisten. Namjoon segített a legtöbbet mivel ő születése óta az, de sajnos ellentétben velem ő bétának született. A szülei kiskora óta nevelték a farkas létre így ő tudja a régi babonákat és legendákat a fajtánkkal kapcsolatban.

-Seo...-szólt Namjoon, mire felkaptam a fejem-Találtam valamit!-intett oda. A picúrral a kezemben huppantam át mellé és vártam a magyarázatot.
-Olvasd!-utasított és elém tette a tárgyat. Érdeklődve hajoltam fölé és kezdtem el tanulmányozni az oldalt.
"Minden századik holdtölte alkalmával, mikor a holdat vér szövi körül eljön az új, a jó és a gonosz...
Erősebb mint valaha...
Az ifjú leszármazott...kinek anyja földanyánktól míg apja mi fajtánkból mint ahogy nagyapja és leszármazottjai is származnak..."
Pont mielőtt a fiúk jöttek a hold vöröses árnyalatban pompázott így egyből összetudtam kötni a szálakat
Kiekerekedett szemekkel dőltem volna hátra a székben. Ismétlem. Dőltem VOLNA. Erőteljesen koppant össze a fejünk és szisszentünk fel az egyik fiúval, mire a többi mind hátrébb rebbent. Ijedten fordultam hátra vigyázva a nyunyóra.
-Úristen! Ne haragudj!-néztem kuncogva a homlokát dörzsölgető Jinre-Ha jobban belegondolok senkit sem fejeltem le még...-dörzsölgettem a tarkóm zavartan.
-Csak kérned kell és bármiben első leszek neked!-kacsintott csábos mosollyal. Kijelentésére pír szökött az arcomra és kikerekedett szemekkel néztem fel rá.
-Jin hyung!-kiabáltak rá egyszerre a többiek. Jungkook és Yoongi védelmezően álltak elém és morogtak a fiúra.
-Ugyan fiúk csak vicceltem!-tette fel nevetve a kezét és rámkacsintott. Zavartan fordultam az ölemben nyugvó csöppség felé és vezettem kezem puha szőrébe. Ilyen lenne egy falkába tartozni?

-Visszatérve a könyvre...-fordult felém Namjoon kirángatva gondolatmenetemből-Alfa vagy méghozzá ősi, birtoklod a négy elemet mint az előtt mielőtt átváltoztál-számolta kezén Joon a tényeket-Azonban...van még egy dolog-köszörülte meg a torkát-Mindenképpen örökítened kell, majd a vérvonalad...Tehát elkerülhetetlen, hogy utódot hozz világra aki a fajtánkból valakié és a te ivadékod...
Miután felfogtam szavait nagyot nyelve bólintottam, majd a többi fiúra néztem akik mind engem bámultak.
Egyszer csak egy földön csúszó V tűnt fel a székemnél.
-Ó hatalmas nőstény alfa...Kérlek engedd meg nekem, hogy lágy öleden hajthassam álomra kútfőmet!-hajlongott folyamatosan-Had érezzem magam mámorban tested lágy ölén! Homlokráncolva néztem a srácot aztán felnéztem a többiekre ám nem voltak ott. A következő pillanatban lennt térdeltek a földön társuk mellett és egyszerre kántálták a szöveget. Várjunk! 1...2...3...4...5...6. Jézus!
Valaki felkapott és székestül felrakott az asztalra. Oldalra kaptam a fejem és a többiek mellé most letérdelő Namjoont láttam meg. Ő is kántált és hajlongott mint a többiek. Végignéztem ezeken az idiótákon és egyszerűen elkapott a röhögőgörcs.
Ott voltunk bennt a könyvtárban.
A hét idióta aki előttem hevert és jómagam aki jóízűen nevetett rajtuk.
Aki kezdte megkedvelni ezeket a barmokat...

Tudooommm nagyon régen volt rész🙈 bocsánat ezért, de idén kezdtem az utolsó évemet és borzasztó sok dolgom volt. Megpróbálom kicsit aktivizálnu magam a következő részig is puszaaa😘
BK_mnstr💜