Szende Szűz

Soha többé egyedül

Hétfőn mikor felkeltem, mát bőven egy fele járhatott, nekem meg annyira volt erőm, hogy a levest megmelegítsem magamnak, mikor csöngettek az ajtón. Gondoltam Amy, hisz ki más lehetne, de a csengéshez kutyaugatás is csatlakozott.

-Amynek nincs kutyája..- gondolkodtam hangosan, és ugyan az agyam már rég sejtette miről van szó, mégis meglepődtem mikor az ajtóban Max állt.

-Szióka beteg szépség.-köszöntött oly módon, hogy nem tudtam eldönteni, vajon ez most bók, vagy sem.- A hajad most tényleg olyan mint egy szénaboglya. Színre, és formára is, na de beengedsz, vagy mondjak még pár bókot?

-Hát ha neked ez a bók, akkor köszönöm nem kérek belőle.- azzal kitártam előtte az ajtót, jelezve, hogy fáradjon be, ami a nagyobb gond volt, hogy a hajam még tűrhető, de az öltözékem, az halálos. Egy zöld melegítőnaci, de nem az a szép színű, sem halványzöld, sem szép terep zöld, nem. Igazi libafos színben díszelgett lábamon, hozzá egy ciklámen Hannah Montanas melegítő fölső. Hogy miért van ilyenem? Magam sem tudom.

-Hol találom Lizi pórázát?-érdeklődött Max, miközben valami nehezebb tárgy földet ért, igen hangos koppanással, gondolom a műanyag része a flexi póráznak.- Megvan! Akkor én el is vinném a hölgyet ha nem gond.- és már el is tűntek. Én meg csak álltam egy helyben mint egy szobor. Ismét nyílt az ajtó, és a nyílásban feltűntek Max szőke tincsei.- Egyébként vadítóan nézel ki ebben a szerelésben.- és ismét eltűnt.

Egy fél óra múlva vissza is értek, az ajtót nyitva hagytam, úgyis a nappaliban bámultam a TV-t, csak a változatosság kedvéért most is MacGayvert. Max pedig kényelmesen lehuppant mellém, a fejem a combjára fektette, és mikor gondoltam felülök, ez így mégis csak, hogy is mondjam érdekes, akkor közölte, hogy maradhatok, neki nem gáz. Gyenge 5 rész után felálltam, mert hogy a természet nem ismer kegyelmet, ahogy a húgyhólyagom se, és mialatt elsiettem a mosdóba, Max közölte, hogy addig elviszi Lizit az esti adagra, sietnek vissza.
Ezek a délutánok mindennapossá váltak, még hétvégente is beugrott a Havanesemért, anyáék persze rendkívül jó véleménnyel voltak róla, hát még ha tudnák miben fogadott. A második héten már én is mentem vele a sétákra, és a két kutyus is egyre jobban várták egymást.

Ma szeptember utolsó hetébe léptünk, azaz 7 napja van a nagy kosarasnak, hogy megfektessen, és nekem is pontosan  ennyi időm van a bosszú teljesítésére. Amy ezt pontosan tudja is, és még több időt tölt velem. A hét pillanatok alatt elrepült, Max mégsem gyorsított a kapcsolatunk tempóján,ami még ott elakadt, hogy egyre több időt töltünk együtt. Szombaton lesz egy házibuli Kekiéknél, az egyik focistánál, és le merem fogadni, hogy Max akkorra tervezi a nagy finálét. Természetesen én is készültem egy tervvel, ami minden eshetőségre fel volt készülve, Amy pedig ahogy mondani szokás, 'got my back'. 

***

Ma vasárnap van, és az eddigi gondolataim, hogy talán Max félretette a fogadást, mára teljesen bebizonyosodtak. Hogy mi történt tegnap? Még én is próbálom feldolgozni. De kezdem az elejéről.

Nagyjából 8 körül megérkezett Amy, és közölte, hogy amit viselek, az most felejtsem el, pedig esküszöm nem is volt vészes. Egy fekete overált viseltem, aminek a háta igen keveset takart, a hajamban pedig enyhe hullámok voltak. Fehér magas talpú cipőt, fehér szalag nyakörvet és szintén ebben a színben tündöklő fülbevaló került a fülembe. Én meg voltam vele elégedve, de ezek szerint nem ütötte meg Amy szintjét. Nem is csodálom. Barátnőm egy türkiz szatén ujjatlant viselt, aminek nyakánál csipke díszelgett, valamint csípője fölött, sőt a dereka fölött indult meg fekete szoknyája, amelynek ráncai tökéletesen voltak vasalva. Fekete telitalpú magas sarkú díszítette lábát, amelynek szalagját egész térdéig felvezette. Körmei tökéletes összhangban tükrözték a két fő színt, egy kis fehéret is belekeverve ebbe a kavalkádba. Fülében egy nagyobbacska ezüst karika fülbevaló kapott helyet, nyakában pedig nem csak egy fekete szatén nyakörv  ékeskedett, hanem mellé egy másikat is választott, melynek a türkizkő alkotta medálját, amit pedig ezüst nyalábok öleltek finoman körbe. Ez az apróság egész dekoltázsának kezdetéig lógott le, ezzel is arra irányítva a figyelmet. Mit ne mondjak, cseles.