Szende Szűz

Szeretem

-Hé Stas! Tudnál segíteni egy kicsit?- kiáltott oda egy osztálytársam, ugyan semmi kedvem nem volt hozzá, és épp csináltam valamit, , elindultam felé, hogy segítsek neki a mólót a helyére rögzíteni. 

A srácok nagy része neon lámpákat rögzített a bordásfalak tetejére és néhányat a plafonra. Középre egy diszkógömb került, az ajtó két oldalára pedig egy-egy LED fényszórót és egy-egy füstgépet helyeztek. Az ajtó pont középen van, így a mértani dolgokkal nem kellett bajlódni. Azzal szemben helyeztük el a dj pultot, amit körbe vettünk zsámolyokkal ezzel is biztosítva annak védelmét. a falak mentén padokat tettünk le két sorban, ugyanis a buli előtt még a produkciókat szerettük volna viszonylag kényelmes helyről nézni, és nem a földön ülni ruháinkban. Nekünk végzősöknek az ajtóval szembeni fal volt kijelölve, hiszen mégis csak nekünk táncolnak a zöldfülűek, és a kényes picsáink megkövetelik a széket, így magunknak szépen két sorban oda volt készítve a névcetlivel ellátott szék. Én elsősorban kaptam helyet Amyvel, és egész középre. Nem panaszkodhatok.
A gólyák kitettek magukért, elég komoly koreográfiák születtek az osztálytáncokhoz. Abszolút megvoltunk elégedve. Miután a kötelező körökön túlvoltunk, kezdődhetett a "beavatás". Mindannyian választottunk gólyákat, akiket agyon szívattunk. Emlékszem még a sajátomra, és ketten szegények azt a feladatot kapták, amit annak idején én is. Választottam egy délceg fiatalembert és egy leányzót, derekukhoz tettünk egy labdát, és kéz nélkül fel kellett ügyeskedni még Amy választottjai előtt. 
Az este nagyon jól telt, amint véget ért, egy nagy csapat elindult Jane hatalmas háza felé, csak mi végzősök, egy csapatban, rengeteg alkohol, nulla szomszéd a közelben. Egy igazi ereszd el a hajam estet tartottunk, ami igazán ráfért már mindenkire, Jane -ék háza úgy lett kialakítva, hogy a medencéjüket beltérivé lehessen alakítani, úgyhogy november közepén volt eddigi legjobb medencés partim. A kertben a srácok grilleztek, mi odabent sikítoztunk és csak jól éreztük magunkat, A zene üvöltött, éppen a Summer days- Martin Garrix-től így egy kicsit újra nyár lehetett. Eric hozta az első adag hamburgert, Amynek meg nekem, aztán szép lassan a többi csajnak is megérkezett a pasija, egy egy nagy adag kajával. Köztudott, hogy a lányok imádnak enni. Ez mindig is így volt, és így is lesz. De nehogy azt higgyétek, hogy a fiúk maguktól ilyen rendesek, csak tudják, hogy ha az este folyamán kedvesek maradnak, akkor igen ittas barátnőik esetleg megjutalmazzák őket az este folyamán. Miután a fiúk is csatlakoztak hozzánk a medencében, igazi heringnek éreztem magam, alig fértünk el.
Később, mikor már mindenki aki akart, és hagyták is, megszáradt, kiültünk a tűz köré, egy csomó pokróccal, és Jimmy, meg a többiek játszottak nekünk. Igazán pofás zenekarunk volt. Saxofon, gitár, cajón dob, és persze mi a csuda hangunkkal, igazán jól telt az esténk. Sajnálom, hogy Max nem lehetett itt, de már jóval kevesebb mint egy hónap múlva hazajön. 

***

Max-el az utóbbi időben igen sokat beszélgetünk, még többet mint eddig. Alig egy hét van a bálig, és nekem még mindig nincs báli ruhám. Az se biztos, hogy megyek. Amy nagyon győzköd, hogy ki ne hagyjam, de nem tudom. Alig vagyok túl életem egy elég kényelmetlen szakaszán, pihenni akarok. Időt akarok nyerni magamnak, a tanulmányaimnak, a jövőmnek. 
Hajam szoros copfban, semmi smink, ugyanaz a barackszínű futócucc mint mindig, és már készen is állunk Lizivel az indulásra. Mire a parkba értem, babahajaim kiszabadultak az egységes, szöszke hajkoronámból. Max és Pablo már ott vártak, és neki is kezdtünk a bemelegítő rutin körnek. aztán két kör rendes futás, ha nem is sprint. Aztán én a kutyukkal várok, amíg ő három-négy kört sprintel, addig labdázunk, aztán még 10 perc futás, majd ismét várok amíg ő sprintel. és ismét együtt. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg egyikünk azt nem mondja, hogy nem bírja tovább. Általában ez Max, mert hát jóval többet fut, és nem pihen. Így is egy- másfél órákat szoktunk kint tölteni. Futás után Max az ajtóig kísér, esetenként nálunk is alszik, bár ezt csak mostanában kezdte. Ma is egy ilyen nap van, ezt anyáék is tudják, és rettenetesek ilyenkor. Nem feltétlen a megszólalásaikra értem, inkább úgy a vibe ami körüllengi a házat. De egyre jobb a helyzet.  Gyorsan letusoltam, hajam egy laza kontyba fogtam, és a teljes erőbedobással működő radiátorainknak köszönhetően egy csipkés aljú, halvány rózsaszín "selyem" rövid gatya és a hozzá illő trikó volt rajtam. Mikor Max-el összetalálkoztunk a lépcsőn, egy pillanatra meg is akadt rajtam a szeme. Mondanom se kell, azért igen jó érzés volt. Ő sosem nézett rám úgy, mint annak idején Mike. Milyen annak idején?! Hisz nem volt ez olyan régen. Na mind egy. A lényeg, hogy nem érzem magam kellemetlenül körülötte. A matracot anyáék előre bekészítették a szobámba, és hozzá az ágyneműt is amit Max  szokott használni. Thai kaja volt vacsira, anyáéknak nem volt kedve főzni. 
*
-Alszol Stas?-kérdezte halkan Max.